Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1965.03.15. - 2. Tanulmány az Eötvös Loránd Tudományegyetem távlati fejlesztési tervéhez

---------im;

múlva újra itt lcnno a co ki a mostani telephelyen, ráért a természettudományos fejlődés a mi kedvünkért nem fog megállón!. A roonotrukció befőjoztóvol a noötoni lyen már ogy talpalatnyi

helyet nem lőhetne boópitoni, nem lenne már hely további fejlődésre* Tehát nászú..! szempontból io n LudovIka-mogoldás az erőtlen helyes* Uj ogyeteavárosról jeloaleg kár beszélni* ez a koncepció túl van azon, amit u népgazdaság elbírna*

Ami a kutatás óo a ftSTA viszonyát illeti, logalábbis a kóniai tudományok osztálya állandóan azon a véleményen van, hogy amellett, hogy vannak FlTA-kutatóinbózo t ok. o ezek fejlődnek, esetleg újabbak létesülnek), de a tanszóki kutatást fejleszteni kell, mórt ez egy kicsit özolebb áll az élethez és a kádernevcléo szempontjából nagyon sok vonatkozásban közvetlenebb hatású*

Ortutay v.yula elmondja, hogy amikor a Ford-alupitvány több vezetője t:muL.iunyuton Magyarorszá ;on járt, a legnagyobb csodálkozással állapították meg, hogy nálunk folfordított értéksorrend vont a tudományos kutatóintézetek prcferoálása a legjobb eraboroakel és az egyotamek elhanyagolása* Azt mondották, hogy nőm értik ezt a luxust, mert az egyetem képez craborokot a i utatointózotok számára io, és igy az egyetemen kellene a legjobb anyagi dotációnak stb lennie* dzt a nézetet Bognár elv társ mar közölte io több illetékessel* Az Egyetem érvei közé bo kellene vonni, hogy az egyetem rangját minden területen meg kell adni, mert mindenhova nz egyetem képezi az embereket*

ueroco Árpád szerint bárhogyan ve lékelik ma a Fővárosi 3o - éo óv múlva bizonyára szidnák az Igyetcxiot, hogy rokonatrukcióba, - c még n fővárosi Tanaco is szidná*

Tanács,

belement

a

s ■i''

Beér Jdaos fölveti* hogy az bgyotomnok miért kell csali a Mlá-re liagynfckosniu~a Fővárosi Tanáccsal való csatában- és nem lenno-o indokolt az & TE társadalmi súlyát io felhasználni, meghívni a fővárosi elv társakat egy kis beszélgetésre. Talán az 1 yotom io tudna igy oogitoni a L —nők* Az Egyetem (Italában egy kicsit túlságosan defenzív politikát folytat*

botár István helyesli Jioór professzor meg jegyzését, a elmondja, hogy a loosuth Akadémia tordlotón való megoldás úgy bonta ozott ldL, ho'jy 1965* novemberében Kállai Gyula, Ilku Pál, Csotorki sajoo és Gocstonyi .János olvtúrsak kijöttök az Igyotcmro, elmentek a TTK-ra a Binicknor—tanszékre stb* utána a Kossuth Akadémiára, s az épületet megtekintve meghallgatták az egye tömi épületek ottani létesítései vonatkozó tervet, majd a Bölcsészkart is noglátogatták. így állami és pártvoaotuink a holyozinon raocszomonőcn tájékozódtak arról, hogy milyen tarthatatlan a helyzet ós hogy csali a Kossuth Akadémián való megoldás lonno helyes* üemélhotúlu ezekben az elvtársakban élnek még akkori benyomásaik és ezokre hivatkozva lehet majd az újbóli tárgyalások során érvelni előttük e megoldás mellett, amelyet a rektor tudomása oaerint coa arlóu élvtáro ellenez* Enne! a kérdésnek azonban minisztertanácsi szinten kell, eldőlnio, annak a koncepciónak szellőmében, amely 196>-ban nz említett elvtársak számára rokonszenves volt*

Bihkovios István szerint a vitából kiderült, hogy nagyon sokféle bizonyt:ilanoagi tényezővel kell számolni, ami nagyon nehezíti a torvozóot* A Bölcsészkar vonatkozásában bizonytalonsági tényező von