Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1965.01.15. - 1. Jelentés az esti és levelező oktatás helyzetéről

-«• ~

Különbedgtófcolfc javasol egyrészt a követelményük ollonőrzóso, tűhát a számonkérés módszere, másrészt a kővetolnónyok szintje tokintotóbon. dog kollono állapodni abban9 hogy a követelmény olyan;színvonalú legyen, amilyen színvonalat a diplomásak tartalmaznia kell* látszólag megoldja a liallgatói létszámkérdést la. í3b alkalmas korrekciója lenne a fölvételeknél elkovefcott hibáknak» aki a * ovotolnónyoknek non tud mogfelölni, lemorzsolódik, do a kövotelmónyokot órvőnyositoni kell, Sok igazság von abban a látcno ollonvetóobon, hogy ha valaki képesítjS nőikül dolgozik ogy munkahely on, Jobb ha ogy kicsit képezve dolgozik ott, non holyeo azonban a "kicolt képzés" igazolására dóval nagyobb képzőst bizonyító oklevelet adni neki, A " valanennyiro

ki léé í....fltoiM MM ;■ • j ■ n, nőm o 3 tanfolyam ssokott laaaL

Ami a számonkérést illeti, mindíuu-oo tagozaton módszerré kollono válnia az Írásbeli vizsgáztatásna la* A czáxroo külT I li élda icon Jó tapasztalatokat mutat. Gyors ozinvonilmclkcdést lehet elérni avval, ha a három tagozat hallgatóit válogatás nél ül osztják bo vizsgákra* nem baj, ha ez elhullást vagy a tanulmányok kitolását orodnónyozi. Bosszantó lehet, ha az egyetem egy bukott hallgatót icmótlécro utóéit óc a IBS mégis ollenkcz öle j dönt* do az ilyon oootc száma olyan alacsony, hogy non ad okot álifcilúnositásrö. .linden karnak egyotértósro kollono Jutnia abban, hogy aki nem Telelt mog a kövofcolmónyokno, no kaphasson diplomát, Kooiélhotőleg nem tervezi komolyan a konzultációs központok megszüntetését, mert akkor a levelezők toljoson támasz nélkül maradnának.

tVeltnor Andor oaerint tankönyv és Jegyzetel: tokintotóboa legrosszabb helyzetben a levelező oktatás van, murpodic Jegyzet nélkül a lovelozők egyszerűen aoho yan sem tudnak tanulni. Valóban abszurdum az is, hogy jegyzőt Írásért jöoo-poo forintot Tizet a Tankönyvkiadó. Varnak, a ik azt mondják, hogy inkább könyvet Írnak ivonkint 12oo-lboo.- Ft-órt, Nagy nyomaték ul kéri a íJő-ct, fontolja inog a jogyzotirási honoráriumok foloaolésót, mert magért. A reform során kidől ozásra került, hogy kik Írjanak jegyzőtöket, ofcszor kónyszortársulások jötteás orro létrej o ez gyakran alsuidályozza az időben való megjolonóst, mert az egyik társszerző munkájúval olnarad. Néha a logtorálaook miatt 1 ónik a megjelenés, ettől tohát szükség esetén el kellene tekinteni. Kóri.hogy a jegyzetiráni kérdést a IM minden róaalótóben vizsgálja

Ladáiról Andor szerint a fő kérdés a levclozo oktatás célja, dgyik cél a bénylcgoo társadalmi szükséglet ok kiológitóooj nácik a dolgozók továbbtanulási vágyának bizonyos általános kulturálódási igénnyel BeezefüL>gétiWl VuO klelégitéso, dsöoorban íz lobbit kell klóié itoni, az utóbbit csak amennyire az iögyotem loh©tőségei megengedik, ’lárom eset van: 1/ íia egy szakterületen olyan munkaerőhiány van, amit a nappali képzés nem tud kielégítőn!, szükség von esti vagy levoloző képzősre. 2/ Amikor valaki egy olyan munkahelyet tölt bo. amelyhez szüksége van diplomára. 3/ Különböző liatártorülotok osofcon kiegészítő képzésre lehot szükség, pl. egy orvosnak pszichológiai diplomára stb. Kérdés azonban, hogy a különböző munkaköröltnél minden esetben egyetemi továbbtanulásra vun-o szükség. Borényi Sándor kérdésfölvetésében sok realitás van. Heg kell vizsgálni, hogy különböző államigazgatási munka, örökben dolgozóknál nem volna-o ológsógos az ad hoc tanfolyamoknál osorveaottebb képzést, de az egyetemi képzésnél mégis ozükoob anyagot nyújtó továbbképzés. Az evvel a gondolattal való foglalkozás azonban obbon az óvbon non látszik aktuálisnál:.