Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1964-1965 (HU-ELTEL 1.a.24.)

1964.10.09. - 1. Az egyetem 1964/65. évi munkaterve tervezetének megvitatása

I

jegyzetkészítéssel apcsolatban, és fontos lenne, hogy a Bölcsészkar a kari reformbizottság kérdesfelvetése alapján vizsgálja meg a hivatástudatra nevelést» A tudományos munkára vonatkozó rész tekintetében csatlakozik Bóka professzorhoz» A II/2/a egyrészt a tudományos munkásság kérdését a fokozatok megszerzésére szükiti le, másrészt ágy tűnik belőle, mintha valami általános segítséget kívánnánk adni azoknak, akik a már eddig is nyújtott segítség ellenére még mindig nem tudtak fokozatot elérni» A II/3/c» tekintetében egyetért Nagy Károllyal» A II/4/b.-vel kapcsolatban rámutat, hogy éppen minél több ide^ennyelvü kiadványra van szükség» Felhívja a figyelmet egy uj kaderfejleszcési terv előkészitésére? a TTK és a Jogi Kar káderhelyzetenek megvizsgálására, a tanárképző karok iskolai -gyakorlattal rendelkező oktatókkal való megerősítésére, a tanszékek munkájának fejlesztésére» A 14» oldal 6» bekezdéséhez megjegyzi, hogy a Bölcsészkaron nincs esztétika szak» Az u^ szakok problémájával kapcsolatb n az illetékes szervek eddig általában azt a választ adták, hogy ezekkel egyelőre nem kell foglalkozni, mert a reformmunka során a tanárképzési feladatok állnak a középpontban» A finnugor szakon tantervszerüen elő van Írva a finn irodalom oktatása, Képes Géza személyében oktató is van erre* ezenkiväl a Kar az utánpótlásra is gondolt: Domokos Péter két hónapos ösztöndijat kopott Finnországba- A karnak kellene tehát ezen a téren lépéseket tennie. Lenne a karon előadó általános germanisztikai előadások tartására is, de a vonatkozó irodalom oktatására nincs előadónk»

Bóka László szerint 2-3 tudomán os érdeklődésű középiskolai tanári kellene heti 12 órában tanításra alkalmazni, megmondva nekik, hogy a jövő évben kiküldik őket Németországba ás 5 év múlva docent rát apnak» Erre kellene fokozatos tervet készíteni a MM segítségével.

Lakits Pál rneg.ie.yzi. hogy Norvégiával és Svédországgal is van kulturális egyezmény, amelye ket ki lehetne használni.

Ortutay Gyula leszögezi, hogy a svédek hajlandók is lennének lektort kuldeóaT erről a ML-ben iratok vannak. Kél» évvel ezelőtt a ^áderfejlesztési tervvel apcsolatban az Egyetem feltárta pl. a germanisztika helyzetét, az elöregedett tanszékek ügyéről külön jelentés ment fel stb. Most dolgozni kezd egy akadémiái afro-ázsiai önálló tudományos kutatócsoport. Meg kellene nézni, hogyan lehetne az Egyetemnek evvel kapcsolatot teremtenie»

Lakits Pál szerint leginkább a történelem és néprajz szakon belül lehetne valamilyen afrikai aspektust kidolgozni»

Király Tibor leszögezi, hogy a munkaterv egyik részét a rendszeresen visszatérő adminisztrativ fel datok, másik részét a jövőbe mutató koncepciót tartalmazó pontok alkotjá • Lehet, hogy az előbbieknek nem is kellene itt szerepelniük» A jogikari oktatói lótszámviszonyokat feltétlenül meg kell vizsgálni és ezt a feladatot be kellene venni a munkatervbe. Foglalkozni kellene az Egyetem karbantartása irányításának kérdésével is, mert ez semmiképpen nincs rendben, tűrhetetlen állapotban van a köztisztaság. Nem érti, hogy a gondnokság miért nem tud eredményt elérni. Javasolja: meg kellene vitatni az épületek karbantartását, a gondnokság munkáját, stb. Helyes a levelező oktatás kérdésének uápireüdre tűzése