Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 1.a.20-21.)

1963. február 22. - 1. A Bölcsészettudományi Kar esti és levelező tagozatának problémái, valamint a szakpárosítás kérdései

- lO -le^ intézmények valóban meglévő káderszükségletből kifolyólag ki- Ljak bizonyos számú emberüket az egyetemen képeztetni, s elvileg yes, hogy a MM az egyetemet kötelezi az ilyen szükséglet kielégiére, de nem biztos, hogy az illető a diploma után konkrét egyeli végzettségének megfelelő helyen fog dolgozni* Le kellene egyszer ‘ni, hogy pl. az egyszakosán kiképzett honvédségiek hány százaléka l még a hadsereg kötelékében, mert az ilyenek nagyrésze előbb-utóbb hagyja a hadsereget és egyszakkal elmegy tanárnak* Amig nem lehet, y az ilyeneknek eltérő diplomát adjon az egyetem, ez a lehetőség nmarad és ugyanakkor:ezek elzárják a lehetőséget mások sokkal haszabb tanulmányai elől. Egyre inkább a levelező tagozaton jelennek _

; a nappali tagozatra be nem jutott, sokszor nagyon jó jelentkezők.

a munkaköri megkötés nélküli felvételt illeti, ezeknél az egyetem ni elhelyezés tekintetében bizonyos megkötéseket kellene tenni, y ez ne az egyenlő esélyek szabad versenye legyen: aki kellő szivosgaJL jelentkezik állandóan, előbb-utóbb bejut az egyetemre, é$ cs biztosíték arra, hogy arra a pályára megy, amire képezzük.

yesen mondotta Tálasi István: a vidéki egyetemeknek is nagyobb ayban kellene kivenniük részüket a vidék káderellátásából,.determé_ tesen ehhez vidéken megfelelő könyvtári ellátás szükséges.

kacs Kálmán a vitában elhangzottakra reflektálva megállapítja, hogy pS? az előterjesztéssel lényegében egyetértett, majd rámutat, hogy esti és levelező oktatás nemcsak nálunk társadalmi szükséglet, ha- 1 világviszonylatban is egyre inkább tért hódit. A Bölcsészkar krimegjegyzései is nem az ilyen oktatás formája, hanem elsősorban teglévó problémák és a sokszor nem eléggé megfontolt tervezés ellen jltak. A bölcsészkari tanárok is csak az ellen vannak, hogy ez az **tási forma sok vonatkozásban hátrányosan hat munkájukra. A MM jólvét kéri Szakács elvtárs a kari oktatók számára is.

retért Ladányi Andor felszólalásával. Világosan fel kell mérni a yzetet és ne a jó szív legyen az érvényesülő tényező. Az általános |eri humanizmus a társadalom szempontjából hátrányos is lehet. Po .i- N. és tudománypolitikai szempontból is meg kell fogni a kérdést.

' év múlva elég jelentős lesz az esti és levelező oktatás a tanárság szempontjából is. Az ilyen formájú képzés azt a célt szolgálja, t a társadalmi mozgás kivált majd a jövőben. A levelező oktatás '^vitése mellett a színvonal emeléséhez az objektiv feltételeket fellenül biztosítani kell. Nagyon megfontolandó, amit Tálasi dékán felezők egybentartásával kapcsolatban mondott. Ha a tanárszükségmár biztosítva is lesz, Bölcsészkarunk kapuit nem lehet jobban kithi egyszerűen azért, mert nem férnek be többen: legfeljebb 15o *1 emelhető még a Kar hallgatói összlétszáma. Ha erősebb emelkedés '^bsadalmi szükséglet, esetleg vidéken, vagy Budapesten kell egy uj étemet felállítani, mert a Kar lehetőségei kimerültek. Javasolja,

^ az ET tegye magáévá a következőket: 1/ maximálni kell.a hallga‘létszámot, 2/ maximálni kell az egyes szakok létszámát, 3/ vidéki imitációs központok felállításához meg kell teremteni az anyagi ^teleket, 4/"ne legyen egyszak. - A másfélszak tekintetében egyet- I»adányi Andorral.

Kovács Kálmán ezután a vitát bezárvamegállapitja, hogy az ET az előterjesztést elfogadja s az Egyetem a hozzászólások alapján - a vitatott kérdéseket nyitvahagyva - készíti el a MM számára felterjesztését.