Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 1.a.20-21.)

1963. február 22. - 1. A Bölcsészettudományi Kar esti és levelező tagozatának problémái, valamint a szakpárosítás kérdései

- 2 -ZZ\ levelező tagozat társadalmi szükséglet, de ez a létszámemelkedés most már elgondolkoztató, és a Kar álláspontja szerint ezen-.a tagozaton a jövőben már nem lenne szabad emelni a létszámot* Elgondolkoztató az is, bogy a levelező tagozaton 722 magyar­történelem szakos van, ami egészségtelen, egyoldalú túlképzés. A Kar szerint a szakpárositások szélesebbre bontásával egész­ségesebbé kellene tenni az arányokat* A létszámkérdést elsősorban nem helyiségszempontból, hanem a minőség, a szinvonal szempontjából kell tfelvetni. Többen mecha­nikusan a létszámkeret kérdésének tekintik a létszámemelkedést, és olyan vélemények is felmerültek, hogy az esti tagozatot el kell törölni, mert akkor kevesebb lesz az egyetem megterhelése és oöbb hallgatót tudunk felvenni. Ma az oktatóknak óriási a vizsgaterhük, Mig az esti és levelező tagozaton 5 év alatt hatal­mas volt a hallgatói létszámnövekedés, az admitAisztrativ ügy­intézésben semmi, m a tanári karban is csak minimális létszám­­emelés történt, pedig az adminisztráció terhe a szakválasztás bővitése stb. következtében nőtt. Tisztázandó, hogy az esti és levelező tagozaton a jövőben milyen igényeket, milyen kultúrpolitikai, tudománypolitikái célokat kell megvalósítanunk. Egyre inkább ütközik itt két nézet. Az e­­gyik szerint ■* ez Szakács elvtárs véleménye is - a társadalom fejlődése mindinkább azt követeli meg, hogy az esti és leveleiő oktatás magasabb színvonalú legyen, közelebb kerüljön a hagyomá­nyos oktatási formákhoz, hiszen egyre jobban változik az a tár­sadalmi kör, ahonnan a hallgatók kikerülnek és az e tagozatokon tanulók egyre nagyobb számban kívánnak az egyetem után tanári pályára menni.A másik nézet egy kicsit fenntartja az 5o-es évek ma már nem helyes álláspontját, amelyen a társadalom fejlődése már túlhaladt. A magasabb igények hangsúlyozásával szemben még felsőbb szervek részéről is elhangzottak olyan nézetek, hogy a Kar maximalista, amikor az esti és levelező oktatás igényeit közelebb akarja hozni a hagyományos oktatási formához, de Szakács elvtárs úgy érzi, hogy az ilyen értelemben vett maximalizmus egy­­vonalba esik a párt jelenlegi politikájával és a társadalmi szük­séglettel. De fel kell vetni a kérdést a kultmrforradalom szem­pontjából is: nem mindegy, hogy a kibocsátott esti és levelező hallgatók, akiknek egy jelentős része 5 év múlva tanár lesz, milyen tudással fog dolgozni kint az életben. Amellett az elmúlt években súllyal éppen az esti tagozati létszám emelkedett. Ez a vidéki kulturforradalom kibontakozása szempontjából nem segit olyan mértékben, mint szükséges lenne. Helyesebb volna a vidéki, tehát a levelező tagozati létszámot növelni, másrésztéhz esti é s levelező oktatásnak nagyobb szerepet kellene vállalnis^a tanárok továbbképzésében, az általános iskolai tanárod egyetemi diplomával rendelkező tanárokká való továbbképzésében. A Kar a tárgyalt kérdéseket elsősorban az iskolapolitika szem­pontjából nézi, s ezen a pesti hallgatói létszám vajmi keveset segit, mert a 2-Jooo Ft-os fizetésű pesti hallgató nem valószinü, hogy lemegy tanárnak vidékre, ahol pedig tanárhiány van. A hall­gatói létszám fejlesztése sok vonatkozásban rendkívül fontos anyagi problémákat is von maga után. Kérdés, hogy helyes-e,

Next

/
Thumbnails
Contents