Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 1.a.20-21.)
AZ EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM KULTURÁLIS BIZOTTSÁGÁNAK 1962/63 II. félévi beszámolója
- d -bemutatója, az Ének és Szólista Együttes bemutatkozása fémjelzi az 6 lőrehaladást. ÍMÁj) 5. Az Egyetemi Ezinpad müsorpolitikája is tükrözi az egyetemi jelleg általános győzelmét a kulturális munkában. A korábbaú is sikeres egyetemi jellegű irodalmi előadások és hangversenyek mellett nagy népszerűségre tett szert a szinpad élő folyóirata, a Horizont. A félév során lebonyolított 11 szinházi előadás egytől egyig az Universitas Együttes Produkciója volt. Igen változatos alkalmi programokat is sikerült műsorra tűzni, molyok keretében számottevő előadások hangzottak el pl. a balettmüvészet5 a pantomim, a képzőművészre tárgyköréből. Filmvetítéseinken tovább folytatódott a speciálisan egyetemi érdokességü clőaéások - filmesztétikái vetítések, kisfilmck, premier előtti bemutatók frányának növekedése. k* A kulturális tömegmunka tekintetében a f lev jellemző vonása az ismeretterjesztésnek az Egyetemi Színpadra történő fokozatos betörése, különösen két képzőművészeti előadás és a Délcmerika est- érdomol fi• Syelce't ebben a tekintetben, de az isme rőt törj észtő jelleg igen gyakátszőtt más műsortípusokat is, /pl. Horizont./ Ugyanakkor diákott~ ho^i, illetve kari alapszervi viszonylatban nem vagyunk megelégedve a *6dlodés mértékével. • Ezen a ponton kell ismét kitérnünk az egyetemi kulturális szervezet a KISz együttműködésére. A Kulturális Osztály továbbra is törekedett tGhdszeres kapcsolatot kiépíteni, különösen kari viszonylatban. A gr o ic>z-.sze]_ közösen került lebonyolításra a félév eleji kulturos iskola s* Mégis az a benyomásunk, hogy az együttműködés változatlanul nem C'S szerves. Sajnálatos és indokol .atlan módon még mindig hallatszotolyan hangok, hogy z Egyetemi Szinpad a IÍIsz alap szerve kot osupán közönségszervezési potenciált veszi figyelembe, ezzel szemben a Valós£g az, hogy többszöri kisérlet és konkrét javaslat ellenére sem peruit elérni a LiSz közvetlen részvételét az ogyes prograntipusok a°^6ozásában és mogvilósitásában. Ellenben pozitiv példák is állnak ^ felhez ósünkre, itt leül ön ősképpen a TTK biológia-földrajz szervezeti közösen rendezett Délaraorika eát, valamint az a szemmellátható ekvés, amely a bölcsészkari kulturfelolős munkájában a közös munka •|.u Vitására irányul, cmlithető meg. Ide számitva még a VB-vel meg^ ^ ^ó együttműködést, a Kulturális Bizottságnak az a véleménye, hogy ‘ibontakozást feltété Ínül a KI z aktivitás «ónak és a központi kuitu^ci ^ 3 munka iránt támasztott igényeinek növelésével és folyamatos a<kaenyoző, biráló akcióival lehetne elérni. A Kulturális Osztal^ J
