Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 1.a.20-21.)
Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1962/63. évi munkájáról
- 2 aka3aííyokról emlékeznek meg, amelyek gátolják az említett munkák normális menetét. Ilyen gátló tényező pl. az oktató- és helyiséghiány helyenként krónikus és megoldhatatlannak tetsző volta. A tudományos munka nemzetközi színvonalra való emelésének legerősebb akadálya a tanulmányutak és kiküldetések gyér száma, amelyek ugyan évről-" évre némi növekedést mutatnak, de igen sok az esetlegesség, tervszerütlcnség, s nagy az egyes szakterületek részesedésének aránytalansága. Több tanszék érdeklődött - s ezt jelentésünkben is meg kell említeni - ama kataszter iránt, amelyet az egyes karok a külföldi utazások töboévos tervével kapcsolatban felfektettük.' E nyilvántartások realitását a kari vezetés mé a le^diplomatikusad és legóvatosabb válaszok segítségével sem };udta megvédeni, hiszen a tapasztalat az, hogy a rendszertelenül juttatott kiküldetésekre a személyek kijelölése rövid határidő múltán s az é ,pen kéznél lévő személyek javasolásával történik. S igy mindenki számára lemérhető £ hogy a kiküldetési terv és a ténylegoson lebonyolított tanul" mányutak és kiküldetések között áthidalhatatlan szakadék tátong. Bizonyos mértékben ez állapítható meg a kádcrfcjlesztési terv végrehajtásával kapcsolatban is. A személyi kijelölések itt is sok, a tervünkben számításba nem vett tényezőtől függenek, s igy a kinevezések, valamint a..t_rvczés között minden jóakarat s a tervhez való ragaszkodás óhaja mellett is egyre nagyobb az eltérés. Erre azért kuli felhivni a figyelmet, mert a tanszékek és az oktatók, amennyiben ez a tendencia tovább erősödik, a tervszerűségbe ,1 vetett bizalmukat elveszítik s az évi jelentéseket besorolják ama teendők közé, melyeknek elvé zése inkább formai, mintsem érdemi jellegű. A jelentések^többsége említi az oktató- és kutatómunkával kapcsolatos tárgyi feltételek1 . E tárgyi feltételek közé sorolható pl. a könyvtárosi és adminisztratív kisegítésnek az állapota, amellyel úgyszólván e yik tanszék sincsen megelégedve. E kérdés rendezése valóban egyik alapfeltétele a karon folyó oktatási és tudományos munkálatok normális műhetének. Kialakult azonban az a kettősség, melynek értelmében a tanszékek saját munkafeltételeikhez szabják igényeikét, a kari Vezetés pofiig a jelenlegi helyzetid méri, s ehhez képest fejlődést lát az utóbbi év szerény gyarapodá" sában. Az a kérdés persze, hogy a kari adminisztratív személyzet minőségi és létszám-viszonyai mennyiben elégítik ki a modern j felsőoktatás tényleges kuvptélményeit, még eldöntendő, s alaposabb vizsgaálatot érdemel. Mivel az egyetemen folyó munka egészéből c problémák semmiképpen sem szakíthatok ki, s esse erre a tanszéki jelentének helyes ösztönnel tapintottak rá, véleményünk^szerint * I kád^rfojlosztési terv nem korlátozható a tanszéki oktatók fejlődé" sére s az ezzel kapcsolatos előlépési lehetőségekre? valamint lét" számigényekre. Az utóbbi idők nagy megterheléssel járó rcformmuh^" latai, valamint a különböző tagozatok és oktatási formák difiéről" ciálódása igen erőteljesen mutatta meg, hogy a Kar adminisztratív ellátottsága nem tekinthető mádodrendü kérdésnek, hiután azonb^ az eddigi spontán fejlődés és a kilakault létszámviszonyok és mi" nősógi szintek nem teszik lehetővé az alaposabb elemzést, csak ^ annak leszögczésóre szoritkoz> tunk, hogy a jövőben c feltételek0 alaposan és sokoldalúan meg kell vizs. álni s nem pusztán szűkös pénzügyi lehetőségekhez igazodva kell pótolni az itt-ott támadó hiányokat
