Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 1.a.20-21.)

Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1962/63. évi munkájáról

-5-\oc£>

ti szorvckkol, s ozok munkáját a helyszínen tanulmányozzákTTvetnégtelen azonban, hogy többen vannk oktatók, akiknek nőm sikerült, vagy nem kellő mértékben sikerült pótolni a hiányzó gyakörlatot. A Politikai gazdaságtan tanszék munkatársai üzemi gyakorlaton vesznek részt

I

/az elmúlt tanévben Dr.Bobor György/, amelynek értéke iránt egyes vonatkozásokban kétségek támaszthatók. Az oktatók beállitása gyakorlati munkára még nog nem oldott feladat. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy oz csak a fiatal oktatóknak a kérdéso, hiszen többen vannak idősebb oktatók,/főként a docensek között/ akik nem végeztek gyakorlati munkát, vagy ha végeztek, az nem volt jogi jellegű, hanem más természetű.

Szükségesnek tartom, hogy a tanszékek 'vizsgálják meg, kik azok az oktatók, akik gyakorlati munkára küldendők, mintegy hathónapos időtartamra./Dr.Eörsi Gyula professzor Markója Imre miniszterhelyettes clvtárssal történő megbeszélése alapján o tárgyban hozzám javaslatot nyújtott be./

Az oktatók egyéni fejlődésének egyik nem jelentéktelen tényezője a külföldi tanulmányutak lehetősége. A múlt tanévben a Karról 13 oktató volt tanulmányúton, ami az oktatók létszámának 16 #-át jelenti. Külön meg kell omlitoni, hogy a Strassburgi Összehasonlító Jogi Egyetemmel kialakított kapcsolat következtében annak tanfolyamán részt vett Dr.Bodgál Zoltán adjunktus és annak nyári szesszióján Szabó Imre egyetemi.tanár, akadémikus segítő tevékenysége következtében részt vehet Dr.Takács Imre és Dr.Békés Imre adjunktus. Az effajta tanulmányutak igen hasznosnak tokinthotjük. Igon eredményesnek Ígérkezik a bécsi Collogiura Kungaricum megnyitása.

A külföldi tanulmányutak jelentőségű a szakmai ismeretek Megszerzésének és szervezett kapcsolatok kiépítésének lehetőségén túl

abban rejlik, hogy olősogiti a nyelvi műveltség fokozását. Több alkalommal említettük már, hogy az idegen nyelvismeretek, különösön a fiatalabb oktatók között, igon alacsony szintű. A jogtudomány non tud

ologct tenni az osza^i offonziva követolményeinok, ha a jogtudomány képviselői nem ismerik az idegen nyelveket. Az idősebb oktatók között is fogyatékos a francia és az angol, valamint az oro&z nyelvtudás. Ez különösképpen olyankor derül ki, amikor francia, angol vagy orosz nyelven tartandó előadásokra kell javaslatot tenni. A fiatalabb oktatők között viszonylag kev^son vannak, akik két idogon nyolven beszélnének, A külföldi tanulmányútok lehetőségét tehát a nyelvismeretek Syarapitása céljából is igen fontosnak tartjuk, ami a magyar jogtudo-