Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)
1962. április 20. - Napirend előtt: Turóczi Trostler József profeszor haláláról való megemlékezés - 1. A tanszéki jelentések tárgyalása
<io<r többmillió fokos plazmaállapotba való hevítésénél. E lehetőség kiaknázás» viszont feltétlenül igényli a lökéshullámok gerjesztési mechanizmusainak fel' kutatását.) A csillagok anyaga plazmaállapotban van, ezért csillagászok számár* olyan fontos a plazmafizika, mint a szilárdságtan az építészmérnöknek- Természetes fejlődés egyik lépésének tekinthető így az a körülmény, hogy élénk együttműködés alakult ki a magyar csillagászok és az intézet plazmafizika* osztálya közt. De csillagászokon kívül más ipari és elméleti intézetek kutatóivá* is hasznos szemináriumi együttműködés épült ki. A fiatal plazmafizikai osztájl külföldi (szovjet, lengyel, német) kapcsolatai azonban még a kibontakozó stádiumában vannak. A személyes diszkussziók lehetőségének megteremte®! kívánatos volna. A felsorolt témákból azt a következtetést lehetne levonni, hogy az ak»' démiai kutató csoport jellegzetesen klasszikus fizikai profilú. Ez azonbój egyáltalán nincs így. Neugebauer Tibornak, a fizikai tudományok doktorán»' kutatásain kívül — aki folytatja a felszabadulást megelőző évtized atom- •J molekulaszerkezeti vizsgálatait — kibontakoztak a modern fizika időközi# feltárt új területein is a kutatások. J Hazánkban a kezdeményezők közt kapcsolódtunk be az atommagfizikjl kutatásokba. Korábban a klasszikus térelméleti módszerek felhasználása y°T jellemző e területen, ma azonban fokozatosan a maganyag termodinamika viselkedésének kérdése került előtérbe. A magreakciókban gerjesztődő ato*^ mag anyagának állapota termodinamikai szempontból sokban emlékeztet mély hőmérsékletre vitt folyadékok viselkedésére. A felmelegedés és álla]# változások mikéntjének tisztázása — ez az intézet egyik aktuális témája fontosnak ígérkezik az alacsonyenergiájú magreakciók megértéséhez. A fizika ..meghódított” birodalmaiban maradt fehér foltok eltüntewj mellett az alapkutatások világszerte arra a területre összpontosulnak. tudomány előőrsei legmélyebben hatoltak be az anyag alapvető tulajdonság^ nak, fajtáinak és mozgásainak ismeretlenjében. Száz esztendővel ezelőtt, és Eötvös éveiben a mechanisztikus világképen rést ütőelektromágnesosség* vényeinek felkutatása vitte a fizikát döntő és forradalmi módon előre. jainkhan az elemi részekljen ismerjük az anyag legprimitívebb építőkö''e*j ezek viselkedése tárja fel tehát legkendüzetlenebbül az anyag egyetd1*' ez mozgástörvényeit. A XX. század közepének centrális problémája ez. - - jm leköti a fizikai alapkutatásokkal foglalkozó intézetek kapacitásának t lilnV^J részét világszerte, így a Szovjetunióban is. Az érdeklődés oka nyilván'1 , ín minden anyag elemi részekből épül fel. az élettelen természet minden jelei*1 gyökerében az elemi részek kölcsönhatásaival magyarázható. Ha tehát J*10 merjük az elemi részek természetét, kölcsönhatásaik és mozgásaik törvény i. elvben, de hosszú távlatot tekintve talán gyakorlatban is lehetőse# ^ nyílik a komplexebb testek (atommagok, atomok, molekulák, krist®*'^ szerkezetének deduktív megértésére. És egv másik szempont: az elemi r<" birodalmában az anyag olyan lenyűgöző gazdagsága tárul elénk, aniil.'11't korábbi korok fizikusai nem is álmodtak. Ha feltárulnak ennek a vil®#!?^ törvényei, olyan változatos technikai feladatokat oldhatnak meg * technikusai, amilyeneket ma, a kémikusok százféle atomjára korlát®*1^ technológia mellett alig sejthetünk. u* Az elemi részek fizikájával foglalkozik az intézet legnagyobb Marx Györgynek, a fizikai tudományok doktorának vezetésével. A* e
