Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)

1962. április 20. - Napirend előtt: Turóczi Trostler József profeszor haláláról való megemlékezés - 1. A tanszéki jelentések tárgyalása

- 3 --2

o

Í gyűjteménynek bevezetőjeként 22/ késziL. el, amely a Magyar Külügysztériuin okmányait tartalaazza. A hazai .Levéltári források és a Öldön publikált dokumentumkötetek anyagának felhasználásával készült mond László tanulmánya, amely. Magyarország szerepével foglalkozik ncheni egyezménnyel kapcsolatban, 23/ és. Kis Aladár disszertációja, y_az olasz-magyar külpolitikai reláció problematikáját vizsgálják, hős tekintettel Magyarországnak a tengelyhatalmakhoz való viszonyban. 24/

Második világháború első szakaszának, pontosabban a német fas'izmus

#" I i»—I1

I»J Lj L Lm O ^

.................- elemzi folyóirat

Í

tomí doktrínájának ^ saerveaésénck nchany lcé * vitában, _

Űcében Szamuely Tibor, kritikailag állástxogxcx------ , .

dy a nyugatnémet törte"

Pcsolatban folyik. 25/

1 a má5A/HV

a nyugatnémet történetírásban a második világháború kimenetelével Pcsolatban folyik. 25/

* a második világháború utáni helyzetet illeti, ebben a tárgykörben kfc^P^h egy tudományos értékű munka született, amely áttekintést ad az “ íc,b országok gazdasági és társadalmi viszonyainak fejlődéséről r, nö'toli<meb első világháború előtti és utáni gyarmatosításnak sajátos körtilh l6r^elről. 26/ Az értekezés külön-^ülön foglalkozik a viszonylag legfejví bb ß^hb országok: Egyiptom, Libanon, Szíria, Irak társadalmi osztái-'Kh ’ politikai pártjainak a nemzeti felszabadító forradalmi mozgaln Játszott szerepével a függetlenség kivívása előtti, majd azt kőét? időszakban. A szerző: Salgó László elemzi a hatalomra került nem} burzsoázia jellegét meghatározó "gazdasági, társadalmi, politikai Jjfl^eolögiai tényezőket, bemutatja az egységtörekvést és az osztályc ellentmondásainak fejlődését, megrajzolni igyeksfaik az ellcntmon- Megoldásának perspektíváját.

* H

tanszék előtt álló további feladatokat illeti azokat egyrészt az • °^batás követelményei, másrészt az egyetemes történet intenél i* op müvelésének igénye szabja meg. Az eljövendő években a tanszék L ta«memi reform jegyében elkészíti az uj egyetemi jegyzeteket, mcülj f9, ^rhncia forradalomtól napjainkig terjedő időszak történetét öle- Az egyéni tudományos tervek szervesen illeszkednek az országos jf tudományos tervhez előtérben a Habsburg-birodalom, illetve az

$:!'-Magyar monarchia történetével, a nemzetközi munkásmozgalom és ^ Slk2°b^^zi viszonyok történetével, a második világháborúval és a mávilágháboru utáni helyzet alakulásával és végül, de ném utolsó $-4 n h historiográfiával való foglalkozás áll.

^Aladár: » Anglia külpolitikája és a Habsburg-birodalom a XVIII. b0í>a cTsŐ felében ■ c. munkája a spanyol és az osztrák örökösödési JJ közötti időszak egyes problémáit tisztázza, különös tekintettel

ÍM-LPolibikára, melyet Anglia Kelet- és Délkelot-Európa irányában »'h VÍS^b. Diószegi István A » Pontus-válság" és az osztrák külpoli- Jjég^f7°“*l87r. o. témája annak a fordulatnak a körülményeit és jelonfutatja be. amely az osztrák-magyar külpolitikában • 1 dip

aktivizálódása folytán végbement, -yb^asi Jáno_s_ : Aa dl ara

Ni ^ és a német szociáldemokrácia / 19lTT-l^TT F7 o. feldolgozáot.ban 0,2 elméleti koncepcióval és egyben politikai -gyakorlattal ^oglall^éLjQlyot a német szociáldemokrácia a tanácsok es a nenzegj'u es i képviselt. Kis Aladárnak: :l Olaszország poli . ik^.jc. ..elct-1 py^Ut-pSrópában /íyiV-lBBT17 c. munkája többe. ; olasz-ILh íjiplonáciai kapcsolr.tokinak előzményeit esz^ kutatás *. tárgyává I ^Unforradalmi időszak külpolitikáján."..: történetét az eddig ni- Vbi?lasz vonatkozásokban egészíti ki.-Zsi ;^o.^_ ászló ' A nemet tortörténete 1918-1923 között « c. Tofo£.;mbar mindenekelőtt K°> Troeltsch, Delbrück és Max Weber munkásságával foglalkozik,