Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)
1961. szeptember 22. - 2. Javaslat szakmódszertan oktatása színvonalának megjavítására és feltételeinek biztosítására
- 15 s^ezt olyan személy töltse be, aki ellátja a szakmédszcrtani oktatást és képes megszervezni, megindítani a most még csak esetlegesen létezd szakmódszertani kutatómunkát. Ami a szakmódszertannal elérhető fokozatokat illeti, ha egy ambiciózus fiatalember azt látja, hogy ezzel a tudománnyal még egy egyetemi doktorátust sem tud elérni, azt mondja: Nagyobb igényeim vannak, elhagyom ezt a területet. A szakmódszertan gazdájának kitűnő tudományos képzettséggel kell rendelkeznie a szaktudomány területén, £^a6Őgiában, fejlődéslélektanban,.egy kicsit iskolai embernek, kitűnő pedagógusnak kell lennie, stb.,nem lehet, hogy tudományos vonatkozásban ne legyen egyenrangú az Egyetem többi oktatójával. Aoll,hogy valaki a szakmódszertanban tekintélyt szerezzen magának, azután szakmódszertani kutatócsoportot tudjunk létrehozni. A lTK-n ilyen tipusu, nagy elismerést érdemlő ember Pais István : olyan egyéni tekintéllyel rendelkezik a szaktudományban és a szakmódszertanban egyaránt, hogy nála már jelentkeznek iskolába kikerült amílc?-ózus ^atal tanárok, szakfelügyelők, minisztériumi szakembe^ 7 hogy adjon nekik témát, szeretnének bekapcsolódni a módszertani kutatómunkába, és ő ad bőven. Az előterjesztés kéri annak lehetővétételét, hogy szakmódszertan- DOi doktori fokozatot lehessen nyerni. Erre azért van szükség, mert nem egy ember jött már Kártcszi elvtárshoz azzal, hogj7- nem na,gyón annak szóba vele, kézbe sem vették módszertani dolgozp<tát a tanszévasy az Akadémián. A MTA már fogadott el szakmódszertanból dolkandidátusi disszertációnak fizikából, de ez nagyon esetle+ az Egyetemen és a MTA-n egyaránt. Ezért tartalmazza az elő-S? az és 2. javaslatot. Valőszinüleg a matemp.tikusok is °GQ-and.k ezt a gondolatot / a kémikusok már magukévá tették /, Matematikai Kutatóintézetének van egy önálló matematikai didaktikai csoportja. §^o^r2^» hogy szándékával mindenki egyetért. Az egyetemi oktatás kérdéseire egyrészt azért nem tért ki, mert sikertelen snwíri1* 0 °sy kicsit lehangolta, másrészt mert a reformmunkálatok i-itdor,« sorra következő feladat az uj tanterv módszertanának kialadr ^/nT^0Szcn a hallgatók lexikális tudása magas a vizsgákon, mirVndil<5sa^uk> alkotókészségük, további önképzésre való hajlamuk sik tCK\ fdmral* “ Sürgősen emelni kell a szinvonala.t, mert egyik-mát'ni'i'J~aictiargynál nem megfelelő felkészültsége miatt le kellett válini G szakmódszertani előadót.--^clv György a vitát lezárja, s annak alapján megállapítja, hogy 2 fontosnak tartotta a kérdés megvitatását és azt a felsőoktatás Pedagógiája művelésének részeként fogja fel. Ezért hangzottak el mGgéogyzésck, hogy az Egyetemen is biztosítani kellene a szakidaktika súlyát, tehát hogy a konkrét intézkedéseken túlmenően ezeket a kérdéseket az érdeklődés középpontjába kellene állítani. . Kárteszi Ferenc szavaiból, hogy a kérdés jelentősége ér részükről D pesíoatolása alapján több tájékoztatás han dést inna11 \ ka^ok tűzzék a kari tanácsülés napirendjére ezt a kéra* i vizsgálni, hogy milyen tudományágnál van remény » gy külföldi kiküldetés konkrét segítséget nyújtana. Úgy a em eléggé egyöntetű az, amit a szervezés és irányítás tekiir H GlotGrdcsztés tartalmaz. Vitatható, hogy a szrr-lyektől uimenyek mérlegelésétől függően a szakdidaktikusok a szokta] arr_
