Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)

1960. október 7. - 1. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése irányelveinek vitája

-162-tétes tendenciák érvényesülnek, mint a most tervezett intézkedések, á szegedi elvtársak elmondották, hogy a Természettudományi Karon, ahol egy helyes célkitűzés alapján uj, modernebb, az Irányelveknek megfelelő tantervi kísérletet vezettek be, közben olyan anomáliák álltak elő, hogy a hallgatók rosszabb előadásokat kapnak, mint tavaly, nagyobbarányuvá vált az ismétlés, és hallottam Elekes professzor elvtárstól, hogy itt is vannak az I. éves történész hallgatóknál olyan jelenségek, hogy aránytalanul megnőtt az elméleti órák^száma. Ezt azért szeretném aláhúzni, mert nagyon alapos munkára kérjük majd az elvtársakat, de azt mégsem tűrhetjük el mi magunk - nem én, hanem az elvtársak - hogy itt vitatkozunk a reformról és közben ezzel ellentétes intézkedések történnek, vagy ellentétes gyakorlat érvényesül.

Mi azt is fogjuk javasolni az elvtársaknak, ha november elején foglalkozunk ezekkel a kísérletekkel és az előkészítés alatt álló általános elvekkel, a korszerüsitéssel, hogy foglalkozzunk avval, hogy vannak olyan nagyon kézenfekvő, éokszor emlegetett és mindenki által felhányt hibák, amelyek tekintetében nem kell várni, hanem ezeket ki kell javítani. Azon az ülésen, hol lengyel Sándor elvtárs is résztvett és egy másik ülésen is jónéhány ilyen példát felhoztam elsősorban a műszaki egyetemekről.

Olyan szembetűnő és könnyen kijavítható fogyatékosságok vannak, amelyeket gyorsan ki kell javítanunk. A nagyon alapos munka mellett az azonnal megjavítható dolgokat azonnal ki kell javítanunk.

Általános tanulság: arra van szükség, hogy ezek után a viták után hassunk oda, hogy eleven, élő reformszellem alakuljon ki. Gondolom, hogy ebben az egyetemi tanácsnak a pártszervezet, a KISZ nagyon sokat segithet, általában a fiatal oktatók mindig friss ötletekkel jönnek.

Ami az egyetemek feladatait illeti, mindenki előtt világos, aki elolvasta az irányelveket, hogy ezek számos olyan kérdést említenek, amelyek helyes elképzeléseket próbálnak megvalósítani, de amelyek még nagyon gyermekcipőben járnak. Az egyetemeknek anélkül, hogy erre a MH-től utasítást kapnának, nagyon öntevékenyen elő kellene venniök néhány ilyen próbiémát, kisebb kollektívákat, tanszékeket megbizniok, hogy foglalkozzanak ezekkel a kérdésekkel. Ezek között én nagyon fontosnak tartom a felsőoktatási módszertannak, pedagógiával Haló foglalkozást. Most már egy kicsit túlsókat is beszélünk róla, bár nagyon nagy ered-