Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)
Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1960/61. évi munkájáról - Jelentés az ELTE 1960/61. tanévi munkájáról
- 16 -napra tehessék át, igy elcsúsztak az iddbeosztássál és vagy halasztaniok kellett az utolsó vizsgákat, vagy azt sikertelenül kísérelték meg. A fácános! diákotthon lakóinak eredménye gyengébb a tavalyi diákotthoni átlageredményekhez képest. Ez várható is volt. A diákotthon és az Egyetem távolsága miatt a hallgatók naponta órákat kénytelenek utazni, - ami szükségszerűen lecsökkenti a tanulásra szánt időt. A diákotthon nem rendelkezik megfeleld tanulószobával, ugyanakkor a nagyiétszámu lakószobák nem alkalmasak arra, hogy a hallgatók - akár a vizsgaidőszakban is - zavartalanul tanulhassanak. A tanulószoba sem teljesen megfeleld, mert ugyanaz a helyiség szolgál étkezdeként is és igy a folyamatos tanulásra nem volt mód. Ezenkívül az ottani vacsoráztatás megszervezését is csak a vizsgaiddszak folyamán oldották meg. A hallgatók pihenése sem volt zavartalan - a hallgatók egy része nappal tanul, másik része a késő esti órákban - mert a nagyiétszámu szobákban nem tudtak nyugodtan aludni. A felsorolt objektiv körülmények mellett kétségtelen azonban, hogy a felsőbb évfolyamokon a notóriusan halasztók száma évfolyamonként 6-7 ember, akik azzal, hogy a teljes tandijat megfizetik, nem éreznek kötelezettséget arra, hogy vizsgáikat időben letegyék. Ezenkívül a patrónusi munka még nem alakult ki eléggé, igy komoly segítséget nem nyújtott a hallgatókkal való egyéni foglalkozás terén. Bölcsészettudományi Kar. A kari tanács és módszertani bizottság foglalkozott a kar országosan is magas vizsgaeredményeivel. A kari és az egyetemi vezetés véleménye szerint ezeknek a magas átlagoknak,egyik * legjelentősebb oka az, hogy a karra felvett hallgatók több mint 70#-a kitünd. vagy jeles középiskolai érettségivel rendelkezik és a nagyszámú jelentkezés következtében lehetdség van jőképességü hallgatók felvételére. Emellett azonban a kari tanácsülés leszögezte, hogy a jövőben szigorítani kell az érdemjegyek adását, hogy a vizsgaeredmények fokozottabb mértékben ösztönözzék a hallgatókat képességeik teljes kibontakoztatására. Egyébként a II. félévi vizsgaeredmények a csatolt statisztika szerint alacsonyabbak voltak, mint az előzd év hasonló időszakában. A kárán lényegesen javult a vizsgafegyelem, és a túlterhelés ellenére is a nappali tagozati hallgatók nagy többsége igyekezett vizsgáit a rendes vizsgaidőszakban letenni. Az elmaradás százalékszáma a három kar közül itt a legkedvezőbb. Meg kell említeni a szigorló éves és a nem szigorlatozó hallgatók vizsgaeredményei, illetve vizsgahalasztása közötti eltéréseket is. Pl. a II. éves szigorlatozd hallgatók közt a kitűnő és jeles eredményüek arányszáma csak 25 Hasonlóképpen a szigorlatozó évfolyamok emelik a halasztások számát: pl. a II. évfolyamon a halasztás megközelítette a 40 #-ot. A tapasztalat szerint a hallgatók többsége a ténylegesen meglévő túlterhelésre nem úgy reagál, hogy nem készül fel vizsgáira alaposan, hanem inkább úgy, hogy megosztja a feladatokat, s ezért is nagyszámú az őszre való vizsgahalasztás. Nagyon szemléltetően mutatják az államvizsga eredmények az ^ötéves képzésre való áttérés helyességét és bizonyos mértékig a túlterhelés megszüntetését is. Amig az 1958/59-es tanévben az államvizsgázdk
