Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)

Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1960/61. évi munkájáról - Jelentés az ELTE 1960/61. tanévi munkájáról

tanulmányi anyagának marxista-leninista szellemien való elmélyítését. Az elmúlt év végén feladatul tűztük ki a felsőoktatási reform jó megvalósítása érdekéken a szaktanulmányok ideológiai■vizsgálatát.karónk int és tanszékenkinto

Célunk volt az Egyetemi Tanács hatáskörének, illetőleg feladatkörének megnövelése. Csak részien sikerült megvalósítani azt az elképzelést, hegy az Egyetem legfonto sail oktatási, nevelési, politikai-nevelomunkával kapcsolatos kérdéseit az Egyetemi Tanács tárgyalja. A tanév során az Egyetemi Tanács oktatási rendszerünk továbbfejlesztése irányelveit, az egyetem tudományos heA.fzetét, a Kossuth-dij javaslatokat, a felsőoktatási tanulmányi érdeméremre -leérkezett pályázat oka t, az 1961. évi hitelek karok közötti felosztását és néhány oktatói pályázatot tárgyalt. Számos lényeges kérdést - mint pír a káderfejlesztési ^tervutasítás végrehajtásának módja, diákotthonok problémái, egyetemi munkaterv, aspiránsügyek, egyél oktatási, kulturális, szociális és gazdasági ü^yek - a Rektori Tanács vitatott meg.

Változatlanul az egyetemi vezetés fogyatékosságának tartjuk, hogy egy-egy ideológiai kérdés / pl. vallásos nézetek oktatóink körélen, soviniszta viták, egyes tanszékek arisztokratizmusa stl. / nem került a Rektori Tanács elé. Ilyen jellegű kérdést a káderfejlesztési tervek készítése során tanácsülésen csak nagy vonalakban tárgyaltunk / pl.

TTE egyes vallásos professzoraink helyzete /.

Az Egyetem vezetői a kari üléseket rendszeresen látogatták, idejükből azonban alig jutott arra, hogy a tanszékek értekezletein is sűrűbben vegyenek részt. A rektor a diákotthonokat látogatta meg gyakran és a pártbizottság értekezletén résztvett több Ízben.

Az Egyetemi Pártbizottság és az állami vezetés kapcsolata minden tekintetben kielégítő, Már az év elején összehangoltuk az állami vezetés, a karok, a Pártbizottság és a kar., pártszervezetek munkaterveit, s igy elvi jelentőségű kérdésekről, mint pl. a reform, a Párt VB. és az Egyetemi Tanács közösen tarthatott értekezletet« Más esetekben kulturális ügyek, BEAC, pályázatok stb, / pedig egy-egy anyagnak a megtárgyalására a Rektori Tanácson csak azután kerítettünk sort, miután azt előzőleg a Párt VB is megvitatta, Elmondhatjuk, hogy az állami vezetés minden lényeges kérdést megtárgyalt a pártbizottság titkárával, aki egyébként állandóan jelen van a tanácsüléseken is. A pártbizottság az állami vezetés munkáját tehát nagymértékben segíti.Sikeresnek mondható közös találkozót rendeztünk a TTK-s professzorokkal. A Párt VB határozatairól rendszeres tájékoztatást kap a rektor.

A karok vezetői és a karok pártszervezete közötti kapcsolat is a folyó tanévben kedvezően alakult. A kari pásLszorvezetek és a pártbizottság is különösen a reform és a káderfejlesztési tervek elkészítése során nyújtigen sok segítséget.

Egyre inkább elmélyülnek kapcsolataink a különböző szaktárcákkal / iparügyi, igazságügyi stb, tárcákkal/, az Akadémia tudományos intézeteivel, az üzemekkel. E kapcsolatok nyomáií számos hasznos kezdeményezés született.

A ElSZ-szel való kapcsolata az állami vezetésnek / rektornak/ már formálisabbnak mondható. A KISZ-bízottság titkára ugyan rendszeresen résztvesz tanácsüléseinken, de a KISZ-munka igazában a karokon és a diákotthonokban folyik. A kari vezetés és a kari KISZ szervezetek