Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)
1961. január 20. - 1. Pályázatok
v^iV Frcnyó Vilmos véleménye szerint feltételezhető, hogy ilyen0P|;nyiiatkoZcla egyszerűen azért nem történik, mert attól tartanak, hogy evvel a szavazás titkosságát sértik meg» Beér János rámutat, hogy a titkosság nem öncél, hanem azért van, hogy lehetővé tegye a nemleges állásfoglalást olyannak is, aki nem szólalt fel* Senki sem sérti meg a titkosságot, ha önmagát kivonja ez alól a védettség alól. Egyébként Beér eívtárs helyesebbnek tartaná, ha ilyen plenuraokban és ügyekben nem lenne titkos szavazás. A titkosságnak eredeti célja az volt, hogy nagyobb szavazási kampányokban kizárja az illetéktelen befolyásolás lehetósé$é£ nem pedig a kisebb plénumokra irányult, ahol közvetlenül lehetséges a megvitatás és meggyőzés. Véleménye szerint a mai helyzet e tekintetben a titkosság hibás értékelése. E^iyed László úgy hiszi, hogy uk.Cj valami közrejátszott a TTK tanácsülésének szavazási eredményeiben. Alapjábanvéve, mind olyan emberekről volt szó. akiket a kari tanács tagjai ismernek és ezért mindenki örült annak, hogy gyorsan megtörténik a szavazás, ezért is voltak olyanok, akik nem szólaltak fel, hogy ez vagy az egyénileg nem tetszik nekik* Nem merne tehát a szavazati arányokból olyan súlyos következtetést levonni, mint amire Lengyel Sándor célzott. Lenivel Sándor leszögezi: lehet, hogy nem elég világosan fejezte ki magát, tfem kivánja ugyanis azt nemcsak állitani, de még gondolni sem, hogy mindenki, aki egyes konkrét esetekben ellenszavazatot adott le, azért szavazott az illető ellen, mert az kommunista. De az ismertetett statisztika valamit mégis jelent abban az irányban, hogy talán akad a TTK-n egy-két olyan oktató, akinél ilyen feltételezés felmerülhet. A maga részéröl egyébként változatlanul a titkos szavazás mellett van, ami eloirás is, éppen az esetleges retorzió kiküszöbölése érdekében. Ez nem mond ellent annak, au it Szigeti elvtárs helyesen fejtett ki, hogy ti* törekedni kell az aggályoknak, ellenvéleményeknek a tárgyalás 8órán való nyilt elohozására, megvitatására, s nyilván a'dékánnak elsősorban felelőssége és hibája, ha a TÍK-n nem alakult ki olyan légkör, amely ezt lehetővé teszi. Ez azonban nyilván nemesek a vezetés hibája, hanem talán általánosabb természetű okokról is van szó. Éppen azért, mert a nyilvános megvitatásra kell törekedni, hozta fel ezt a kérdést az első pályázatnál. Eteyed László szerint nagyon súlyos a kérdésnek az elhangzott formaiján való felvetése, mert eszerint arról van 3zó, hogy a TTK**n 1961-ben vannak kommunistaellenesek, amit a maga részéről nem menne állítani. Nem állítja, hogy a karon mindenki minden vonatkozásban abszolút hive a dolgoknak, de nem kommunistaellenesek. Egy* erre utaló feltételezés nagyon súlyos vád. Ezért tartja Egyed professzor a felhozott statisztikának ilyen jellegű, nem határozott, de mégis ilyesmire utalé értelmezését károsnak, s ezért nem szabad abból messzemenő következtetéseket levonni* Ha ugyanis igy állna a helyzet, a szóbanforgó oktatóknak nincs helyűk az Egyetemen. Lengyel Sándor leszögezi, hogy még itt nem tartunk. Azt hiszem - folytatja Lengyel Sándor - Egyed Lászlónak igaza van abban, hogy mindnyájunknak azon kell működnünk, hogy kollégáinkat, akiket még netalán kell, győzzük meg arról, hogy minden lényeges kérdésben nagyobb mértékben működjünk együtt progresszív irányban.
