Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1960-1961 (HU ELTEL 1.a.16-17.)

1960. október 7. - 1. Oktatási rendszerünk továbbfejlesztése irányelveinek vitája

I

M3

oktatás ^pedig 3 saa-^tárcahoz tartoznak. Ez a probléma tarthatatlanná bt> nyolodne*. a szskközepisicolnk kifej lesz tés övei. államrendez őrünk felépi tésének elveiből amúgy is következik, hogy az oktatásügy felső irányítása a Művelődésügyi^Minisztérium, az alsó- és középfokú'tanintézetek közvetlen irányitasa és felügyelete a tanácsok kezében egyesüljön.

Az irányelvek ez élet és a gyakorlat, a korszerű műveltség, s a nem kevésbé helyesen összefoglalt világnézeti ás erkölcsi feladatok kiemelése után vázolják az alsofoku oktatás, az iparitaauió-inkolák, a középfokú oktatás, átdolgozok isnolai, a xelsoipari iskolák, vegtil az egyetemek és főiskolák felépítési elveit. Természetesnek érezzük, hogy az iskolarendszer alapja továbbra is az általános iskola, felszabadulás utáni művelődésügyünk egyik legfontosabb vivmánya. Amit erről az irányelvek elmondanak, megfelel annak a célnak, hogy mindinkább eltüntessük a városok ás falvak közötti műveltségi különbségűket és ebbe-mindig beleérezzük egyetemünk feladatát, hallgatóink hivatástudatának felébresztését és a gyakorlattal való minél alaposabb megismerkedését. Az általános iskola további lényeges fejlődését jelenti valamennyi felsőtagozatu tanuló szakrendszerű oktatásban részesítése, ami folytatása lesz a már megindult munkának* Már ma is teljesen osztott iskolába jár a felsőtagozatos tanulók 73,5 %-a, szakrendszerű oktatásban pedig az összes felsőtagozatra járó tanuló 30,4 %-a részesül. A felsőtagozaton azonban a tanterv szerint tanítandó órák szaktanár-ellátottsága ma még csak 57 %-oc, ami aláhuzza az irányelvek és a belőle adódó felsőoktatási feladatok jelentőségét. Kiemelném az irányelveknek azt a megállapítását, hogy közvetlen Cül az általános iskolát végzett ifjúság túlnyomó többségének vala*milyen formában való továbbtanulása. Az iparitanuló--iskoláknál az oktatási időszak felemelése mellett ugyancsak lényeges az irányelveiének az a célkitűzése, hogy meghatározandó feltételek teljesítésével az ipariinduló -iskolát végzett fiatalok is tovább tanulhatnak középfokú iskola felsőbb osztályaiban, ill. előkészítő tanfolyam után felsőipari iskolában.

A^középfoku ontatási intézményeknél a kitűzött elvekből következően kettős feladatot jelölnek meg az irányelvek, a középfokú általános műveltség mellett szakmai képzést, ill. előképzést kell nyújtaniuk. Közelebbről megjelölve politechnikai alapokon álló szakirányú képzésről, oktatásról van szó.

A reform egyik lényeges uj eredménye lesz a középiskolák nagyobb részének szakirányú iskolatípussá alakítása. Ez megfelel annak^az összefüggésnek, hogy a gazdasági fejlődés műveltebb dolgozókat igényel, ás a társadalom műveltségének általános emelkedése visszahat a gazdasági élet fejlődésére. A szakoktatás nagy fontosságának megfelelően a kormánybizottság mellett ezzel külön albizottság foglalkozott. De külön is megvitatták a kérdést a szakminisztériumok vezető munkatársai. Ennek a gondol átmenetnek megfelelően az irányelvek első helyen'foglalkoznak a szakközépiskolák és második helyen .a gimnáziumok kérdésével. Mindkét típus kialakítása a gyakorlatra képesítés és a továbbtanulás szempontjából összefüggésben van egymással. Ebből nyilvánvalóan következik, noha ilyen részletekről az irányelvek nem beszélhetnek, hogy nemcsak a gimnáziumban kell az elméleti és gyakorlati képzés egyensúlyát megteremteni, de szakközépiskolákban is általános és szakmai műveltség nyújtása leven a feladat, a világnézeti jellegű tárgyaknak itt is megfelelő súlyt kell^ kapniuk. A szakközépiskola érettségivel és szakvizsgával végződik, ami lehetővé teszi az adott ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi szalmában való elhelyezkedést, de ogy-kát évi gyakorlati munka után felsóipari is-