Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1959-1960 (HU ELTEL 1.a.15.)

1959. november 13. - 1. Az 1960. évre vonatkozó kari Kossuth-dij javaslatok elbírálása

O K T U T A 2 GYULÁ-t, az Eötvös Loránd^Tudományégyetem rektorát, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagját a Kossuth-dij arany fokozatára ajánlom, a néprajztudomány marxista igényű kutatása térén elért kimagasló érdemeiért«

Ortutay Gyula nemzetközileg elismert úttörő munkássága kiterjed a folklorisztika elméleti kérdéseinek alkotó továbbfejlesztésére, a iagyar népköltészet anyagának filológiai igényű uj eredményeket feltáró feldolgozására és publikálására, a tudománytörténet értékelő elemzésére, s ugyanakkor a tudomány legújabb eredményeinek hazai és külföldi népszerüsitésére is«

A marxista néprajztudomány területén elvi jelentőségű cikkei nemcsak a magyar néprajzkutatás számára voltak utmutatóakj hanem a marxista néprajztudomány nemzetközi elméletét is sikeresen gazdagitották. Módszerét a marxista dialektika sokoldalú alkalmazása jellemzi« Megállapitásai közűi csak utalnék olyanokra, mint az egyén és közösség, a nemzeti és a nemzetközi dialektikus kölcsön— viszonyának elmélyült elemzése a népi kultúra viszonylatában, vagy a népi alkotás alapvető törvényszerűségeinek uj módszerekkel történő kifejtése /A nemzeti és nemzetközi jolentősége a néprajzban, 1958, variáns, invariáns, affinitás, 1959/« Ortutay Gyula elméleti munkásságát a szovjet folklorisztikával-való szoros együttműködés jellemzi« Már a felszabadulás elő '’ikoresen alkalmazta az egyén és közösség helyes viszonyának folwurásáta alkalmas mosemondó- Ggyéniségkutató módszert /bodies Mihály mosói 1940/« A felszabadulás éta egyetemi előadásaiban és tanulmányaiban sikerrel alkalmazna a szovjet tudomány eredményeit a magyar néprajzi anyagra /A magyar néprajztudomány elvi kérdései, 1949, Néprajz és kulturális forradalom 1951, A ssovj :t néprajz jelentősége a magyar néprajzi kutatás számára 1956/«

Elméleti munkásságának nemzetközi megbecsülését jelzi, hogy ilyen tárgyú tanulmányait egymás után veszik át a baráti országok szakfolyóiratai» így nemrégiben egyik cikkót a Coskoslovonska Etnográfia közli vezető helyen, mig a folklorisztika néhány elméleti kérdését cs magyar összefüggésüket tárgyaié tanulmányát a Német Demokratikus Köztársaság ban adták ki /Ungarische Volksmärchen, Boriin 1957/*

Ez utóbbi könyvéről nagy elismeréssel ir a szovjet szakfolyóirat,

. aSzovjetszkaja Etnográfia is« Tagja a Szovjetunióban működő Világ Ncpei szerkesztőbizottságának, a Pabula c« nemzetközi mosetudományi szakfolyóirat szerkesztőségének« A folklorisztika területén végzett munkásságáért a Pinnugor Társaság legutóbbi helsinki kongresszusán rendes tagjai sorába választotta«

Tudományos kutatómunkája elsősorban a néphalladák ós nópmosekutatáe területóro terjed ki, A balladakutatáe elvi kérdésein kivül rendkívül értékesek gazdag összefüggósanyagot feltáró filológiai jegyzetei^ /Székely népballadák 1949, Alföldi ncpballadák 1954/« Az egyéniségkutaté módszernek a felszabadulás előtt elkezdett irányát marxista módon fejlesztette tovább különféle tanulmányaiban és előszavaiban,, Ugyanakkor a magyar mescMncs és a nemzetközi mesomotivumok sokoldalú kölcsönös összefűz .„.őre mutat rá a gazdag Qcsekisdásainak egész sorában« Több helyütt elsőnek hivja fel a figyelmet ajmagyax ciosekincs és a szomszédnépek mesokincsének rokonságára, történeti összefüggésére, és ezzel Bartók ós Kodály által a népzenekutatás területén végzett úttörő munkának a népmesekútatás területén folytatója és továbbfejlesztője lett, /Magyar parasztmesék I-II, 1952-1956, Magyar Népköltészet I-III, 1955, Ungarische Volksmärchen la fent/fi /