Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1959-1960 (HU ELTEL 1.a.15.)
1959. november 13. - 1. Az 1960. évre vonatkozó kari Kossuth-dij javaslatok elbírálása
&5 LEDERER EMMA marxista történettudományunk kiemelkedő egyénisége, sokoldalúan eredményes kutató és oktató. Munkásságát a húszáé években, nehéz körülmények között kezdte. Származása és m gatartasa /akkor meg csak polgári, de az ellenforradalmi midsa rben igy is szembeszökő* baloldalisága/ miatt nem jutott tudásának és ‘képességeinek megfelelő elhcl ezéshez. A félsz/.In dulásig érdeklődésétől ás . „zakkspzett3ágátől tavoleső munkából élt. Emellett mintegy magánemberként foglalkozott történelmi kutatásokkal. Tehetsegének, akaratának ás munkabírásának n~m mindennapi j^le, hogy ilyen viszonyok közt is több időtálló, •értékes mav^t tudott alkotni. A felszabadulás után több beosztásban dói ázott /Bővmfosi Művelődési Központ, Országos Levéltár/; a^kulturális életünkben is bekövetkezett fordulat juttatta az • Akadémia Tört éne-ttudomány i Intézete magyar osztályának élére és egyetemi tanszékre. Több évig irányította az Int özet magyar osztályán folge tudományos tevékenységet, egyebek közt tervezte, előkészületeivel együtt szerv62$© s az első legnehezebb időszakban vezette az egyetemi tankönyvek munkálatait. Egyidejűén végezte egyetemi ‘tanári- tmiiv leit, saját katedrája mellett jó ideig vezetőként a Középkori Magyar Történeti Tanszéken is. A marxizmussal a felszab clules o-lc-tt kezdett megismerkedni, részben szociáldemokrata, kezveoi+őssel, ami - előző korszakának né*-hány maradványával együtt - n hozitette útját, E nehézségekkel hamarosan megbirkózott, gyorsáéban ás alaposabban mint legtöbb pályatársa. További müveit már mint marxista történész, marxista igénnyel, a marxist:-leninista világnézet és az ezen alapuló törtánet-foifo&as, v..l ráint kutatói módszerek egyre teljesebb birtokában készítette. Az ipari kapitalizmus kezdeteiről irt könyve uj anyag bevonásával elsőként adott rendszeres összefoglalást e fontos kérdésről, benne a magyarországi tőkés osztály összetételéről ás ebből fakadó sajátosságairól, a nagyipari termelésnek abszolút izmus kori j.ollo érői és méreteiről, a munkásság akkori helyzetéről s kezdődő mozgalmairól. Lényeges eredménye, hogy a 67-os kiegyezés hatását túlzó felfogással szemben kimutatta: hazánk ban az ipari napitalizmus kibontakozásának feltételeit az 1843/49-i ‘polgári f:rradalöm teremtette mag. Egyéb munkáiban a középkor, kivált .. korai feudalizmus problémaival foglalkozott. Jelentős az egyház akkori szerepéről irt tanulmánya, v^l mint oroszul is közzétett értekezése a tatárjárásról ás világpolitikai ö eszefüggéseirő1. Röviddel ezelőtt je Imit am "A feudalizmus kialakulása Magyaroraz ágon” c. munka j a., amely z Írott forrásanyag teljes feIhászná- 1isaval a magyarországi feudalizmus al ipvotő kérdéseit világítja meg. A szerző elveti a profeudalizmus fogalmát, a magyarországi feudalizmus fejlődé? ot egységes folyamatnak veszi és kialakulását ■a XII*. század elejéig vizsgálja. Két fő megállapítása megfelelőképpen bizonyított. Az e0yik, hogy a feudalizmus kibontakozása egybeesik 'a földtul jdon monopóliumának megszilárdulásával. A másik, hogy a magyarországi f. udalizmusban is a.' feudalizmus általános törvonyei érvenyesúInck. Lz t..rmászetösen nem jelenti a.z egyes országok fejlődésében felismerhető egyéni vonások tagadását > A feudális földjáradókok elemzése a feudalizmus általános fejlődési vonalának m-górtéa et segíti elő. A munkajáradék korai erős érvényesülése alapot ad a parasztság további fejlődésének és ezen bőiül az Bngo lo-félc “zweit© Leibe ige nschaf ti: előzményeinek megértéséhez
