Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1959-1960 (HU ELTEL 1.a.15.)

1959. november 13. - 1. Az 1960. évre vonatkozó kari Kossuth-dij javaslatok elbírálása

<&

BEKE Ö-DON 1833-bon született Komáromban. Apja raktáros

volt, kápán érettségizett, 1901-1905 között a budapesti Tudomá/r ecetemen folytatta tanulmányait, 19C5-ben doktor it, 1906-b:.n t mari oklevelet szerzett. 1906-tól középiskolai -t alár. Már egyetemi • anulmányai ' idején a h ladó szülomü diá.kolehoz tartozott. -Analfabéta munkásokat tanított irni-olvasni. Középiskolai tanársága idején az Országos Tanáré gyes lile tben a baloldali taréról: csoportjában tcvékonykwdett, résztvett a tanárok'bérharcában,

1918-ban a Pedagógus Szokszorvezü sajtóbizottságának tagja, A Tan.acekÖztársac g idején megbízták a budapesti egyetemen nyelvészeti előadások tartás..val, ezenkívül sok feiviügositó előadást tartott Budapesten és vidéken. A Tanács köztársaság bukása után éüü veszélyben forgott, emigrálni volt kénytelen, /1920-23,/ Becsben kapcsolatba jutott Guco-r Andorral, Fogarasi Bélával és masokkal, A fehérterror bosszúból itthon maradt feleségét ' ta .,rnői állásától megfosztotta,

Bolze öden hazatérté után műnk: nélkül volt, majd csak felekezeti iskolában kapott állást. Itt dolgozott 1947-ig. A Magyar Nyelvtudományi Társas a§ kizárta tagj ainak ^sorából es határozatot hozo hogy tudományos cikkeit ."többé“ nem közük, Kénytoicnségből külföldön 'dta ki munkáit: Ausztriában, Pinnországban, Sv édországban•

A Horthy-korszakban az SZD? tagja. Szakszervezeti tag is, de inoon kilépésre kényszerítőtték, 1945-től az MC? tagja, jelenleg az MSZMP-é, 1945-től a MTA levelező tagja, 1953-ban rendes taggá választottak.; a h: lainkii Finnugor Társaság kültagja /I913/ majd 1958-tól tiszteletbeli tagja.

1953-ban nevezték ki egyetemi t.marnak a Budapesti ‘Tudományegyetemre, ahol a II,sz,Finnugor Tanszéket vezeti. Kitunt-t3- ,ei: 1945 Révai-dij, Köztársasági Érdemrend II,fokozata, Munka Érdemrend, Vörös Zászló Erdomrend/1956/.

Amikor Beke Ödön 75. születésnapját ünnepelte a Magyar Tudományos Akad érni , mait .tója, Lakó György professzor kijelentette: nincs a magyar és finnugor ny^iveszetnek egyetlen olyan ága sem, amelyben átkutató no találkoznék Beme Ödön munkásságával. Valóban: Beke Ödön rendkívül széleskörű nyelvészeti tevékenységet fejtett ki, mintegy 1500 könyvet, dolgozatot, cikket, bírálatot adott közre. Számos munkája úttörő jellegű a magyar nyelvjáráskutatás^ a szólás-mondás ok vizsgalati, a finnugor hang- és alaktan térülőéin,

ivurat:.,s mák i-gfoeb résa ri /regi nővén a cseremisz/ nyelv vizsgálatinak területére esik. Már 1911-ben megjelent ’’Cseremisz nyolvtarJ’-a, amely a finnugor nyelvekről - a magyart es finnt kivevő - mind a mai napig egyedülálló. Az I,világháború idején majd 3 évig gyűjtött mari hadifoglyoktól nyelvi anyagot, ezt számos önalü kötetben publikál tí, /Tscheremissisch Gesamge, ki on, 1929. - Te.aae zur Religion und Volkskunde der Tschoremisscn, Oslo, 1931. - Texte zur Religion der Ofs tt scheremissen. St, Gabriel—Mödling bei Wien 193^ • — Tscheremissicchc Märchen, Sagen und Erzählungen. Helsinki, 1938. - A cseremiszek /m ± ik/ LJv.a-1 wjü, kj ^ Sj sz k/.i.2£c’i, MTA 1951« — - Mari szövegek I.kötote. Akadémiai Kiadó 1957. Ennek II.kötete most van nyomda