Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 1.a.14.)
1958. december 22. - 1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tízéves fejlesztési tervjavaslatának megvitatása
- 12 -Politikai 3s jogelméleti tanok története; Polgári eljárási jog ; " Polgári jog ; . . . Statisztika . . Szükséges ezenkívül, hogy meglévő egyetemi tankönyveink a tudománya xc jlődese és a tételes jogi-.-anyag változásának a figye’lembevétolévva átdolgozott újabb kiadásokkal a hallgatók számára állandóan hozzá—i férhetőek legyenek. - . Az egyes tárgyak oktatásához megfelelő segédanyagokat kell biztosi!, tani. A jogtörténeti tárgyak oktatásához szüveggyü.jtemé nyékét', kronológiai; kas és egyéb táblázatokat és szómagyarázatot kell kiadni. ' i A tételes tárgyak'anyagának megfelelően példatárak és jogesetgyüj-temények kiadására van- szükség. Sgyes speciálkollégiumok anyagát is könyvben, vagy jegyzetben ki kell adni. Az idegen nyelvek oktatásihoz megfelelő szakszöveggyüjtoí ményéket kell jegyzetként kiadni. , t Az 1961-tól kötelező Kriminalisztika jegyzetét el kell készíteni. Indokolása A tankönyv az oktat ás-ne ve lés kiemelkedően fontos eszköze. Készítése tudományos munka. A fejlődés'okolja meg a felsír»- -lást. Minden tankönyv a tudományág 'kikristályosodott tételeit tar- -* talmazv;a a tananyag gyakorlati alkalmazását is elősegíti. A tananyag most tárgyalt és kiadói tevékenységet igénylő fejb szté—\ se csak akkor valósulhat meg, ha ez az ügyetem kiadó vállalattal fog rendelkezni, amely kiadó vállalat kizárólag egyetemi szükségletet kielégítő nyomdai munkák tekintetében szerződhetik nyomdavállalattal. üz idő szerint kellő időben, mennyiségben és.minőségben Írásbeli tananyag - általában - nem áll rendelkezésre. Valóság, hogy a tankönyvek, jegyzetek szerzői az előre vállalt határidőket nem, illetőleg nem mindig tartják meg, azonban az ilyen munka természete - ezt érthetővé és elkerülhetetlenné teszi. A kiadó és a nyomda, továbbá a jegyzet ellátó többszöröző vállalat nemcsak egyetemi szükség-« let kielégítését szolgálja, c.miért a nyomdai vagy többszöröző vállalati u.n. átfutási idő rendszerint hosszabb, mint a szerző részére-*] biztosítható munkaidő. Amikor nem is a kétféle idő aránytalansága a szembeötlő, akkor is az időpontok össze egyeztethetetlens égé a . •* tapasztalat. Közismert, hogy pl. a jegyző te llátó vállalat más, nenT*