Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 1.a.14.)
1958. december 22. - 1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tízéves fejlesztési tervjavaslatának megvitatása
31 -fr ttrai j^vrzlú. nz kgy6térni könyvtár igazgat-a kifejti, hogy t 'T érti! aomtifilom 'ny i voua tv oz -'s van ?z 1 .t tee ti vt ’ '•'••• rak elsősorban oktató könyváraknak kell lenuiök, mert b'milyen nagy egy intézeti köjyvttr, a kutatóé IMu* eit nem tudja kielégíteni, m.% n történeti tanszékek központi könyvtara sem, amely ftfckfc ~-»Jd százezer kötetet k*nvis®lf ezt esek eg;y nagyobb köayv* te éti mag, z azt jelenti, hogy a Íl51es4s**í tudományi v ron a tanrzóki kör* vt "rak nem' fej le eztendők korlátlanul, hanem a mindenkori vizsgálódáshoz és oktatáshoz szükséges anyagot kall ott összegyűjteni, a kutat si anyagot pedig egy nagyobb köznontbon kell kezelni» Un a Bölcsészettudományi Karon egy köz önti könyvraktár létesül, ez csak a - kor érdemli meg a központi könyvtár elnevezést, ha van megfelelő kiszolgáló személyzet. Felmerül azonban n kérdés, szükség van-e ott egy központi könyvtár felállítására, vagy pedig inkább egy központi diák olvasóteremre, ahol a szovjet minta szerint az első és másodéves hallgatok olvasnák h tipusanya ot, o tankönyveket és olvas« kát, ho^y igy az ep.vrtf.mi könyvt-'r olv«s.-terr.r; felszHtw.dul jón a ha rated- és negyedéves hallgatok számára, akik már nem tiouennyapot olvasnak, hanem spéci'lis V érdé sekk el forlalkoznak. libben! ^z esetben találkozik ez a Javaslat az egyetemi könyvtár óhajtásával, amely szeretne egy ilyen központi olvasótermet 1-H«elten! épp#» a hallgat k kettéosztása céljából, x Bbbeozm az esetben a bölcsészkar! olvasóterem feleslegessé válnék, * helyzet az, hogy »mennyiben az egyetemi könyvtár nem tudja a tízéves fejlesztési tervben létrehozni ezt a második ölves*:»temet, akkor ezt a bölcsészkarnak kell mepv itania. Kzskmsl szempontból elene van egy központi bölcsészkar! könyvtárnak, teljesen elhibázott dologiak tartaná. hogyan t iJn' ez a k yvt'r kielégíteni ai összes igén? eket a keleti ny elvégzettől a t í néprajzig^ ^ — « gfildkanfel rózsa f tanszékvezető egyetemi tan'r: >>z t Irag értés. fr:átrai László, az Kgyetérni könyvtár igazgatója* központi raktárát akar létesíteni » Bölcsészettudományi Kar, amely kiszolgálné az emeleteket és lóü^oz fejlesztést Írnak elő* Jelenleg a Bölcsészettudományi Karon van £óÖ,üűQ kötet könyv, ennek 1 >Ü. -os feji, sztése kiszorítaná a professzorokat ép a hall« tokot ez épületből, A merőiéás r érint® az, hogy az intézetek fokozatosan adják le azt ? kényvanyngot, « ely az oktatáshoz és a kutatáshoz neki-, már nem szükséges, a kutatási i nmeket a na^yjfc könyvtáraknak kell ellátniok és csak ők láthatják el ázásszázai Okosan. un 1 da pf e 1 J z s f tanszékvezető egyetemi tanár kife ; ti, fhátroi elvtárs voltoké >nen azt eérelmeni, hogy az egyetemi könyvtárral nem beszélték eg a terveket. lyzet azonban az, hogy az egyes területek külön tervezésre kaotak megbízást, Is « rektori bizottságban és itt az Egyetemi -aaáca Ülésén kellett volna egyeztetni az elképzeléseket« -<4di vfel professzor maga sen ártett egyet a központi ári könyvtárral. Tény az, hogy a köoyvanyap kiszorul a meglévő helyekről, szükség van teh*t egy közös központi raktárra. *z tí«8 szakok könyvtárai mar» d janak sg illető tanszékek ; területén, viszont miután már most is szűkén vannak, a földszinten kell elhelyezni a könyveket. Úgy látszik azonban, hogy a szuterrdnbe süllyedünk le. Az ifjúság számára döntően fonton, hon- ' i ;:j|
