Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1958-1959 (HU ELTEL 1.a.14.)

1958. december 22. - 1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem tízéves fejlesztési tervjavaslatának megvitatása

amelyeket a kari bizottságok leszögeztek, az egyes karok jóváhagytak & amelyek most aa egyetemi tervjavaslat terve­zetében szerepelnek« nem kívánságlista jellegUek, hanem a művelődésügyi kormányáét részéről komoly mérlegelést igényel­nek. A rektor oejelenti, hogy a maga részéről az egész Javas­lat irányvonalát éa lényegét a kormányzat előtt képviselni tud­ja és képviselni is igyekezik« ataig a rektori aun akorben dol­gozik. Külön megköszöni a rektor üemeskéri Ferencnek« hogy mint a?; egyetemi tervjavaslatot öaaaeállitó bizottság Uttkára ne­héz összehangold és összefoglald« sokszor hálátlan adminisztra­tív feladatokkal terhelt munkáját kitünően elvégezte. Véleménye szerint helyes volt a tervjavaslatot összeállító bizottságnak az az álláspontja« hogy tartalmi á&Xtost&tásókat nem hajtott végre a kr.rok javaolatain. A rektor a tervjavas­lattal lényegében egyetért« de néhány megjegyzése vm. Az Állam- ás Jogtudományi Kér által felvetett öaazehuaonlitó jogi munkahely tekintetében a "munkahely** kifejezést nem tart­ja helyesnek. Hu ez egy tudományos intézet csirája akar lenni a különböző jogi tudománykörök tekintetében« akkor "intézett­nek kellene nevelni. V»gy csak munkahelyről van sző« én akkor elég a tanszék mellett egy plusz státus« vagy kellenek a meg­lévő Jogtudományi Intézet mellett még jogtudományi kutatócso­portok« az egyse ágazatoknál, de világosan meg kellene mondani« bogi' melyikről van sző. fi etleg fel lehetne vetni« hogy a Jog­tudományi Intézet az égyetemen működjék« és akkor meg kellene mondani« hogyan tartozzék bele az Egyetem szerkezetébe egész státusával« embereivel« munkaterületével« vagy pedig esetleg akadémiai intézetként kerüljön az Egyetemre. L rektor véleménye szerint u Bölcsészettudományi Karon a meg­lévőkhöz kell még egy magyar nyelvészeti tanszék és feltétle­nül szükség van egy általános fonetikai tanszékre« amely fog­lalkoznék pl. a germanisták, romanisták, etb. képzésével is. Annakidején finnkutatők is jártak Gombooz Zoltánhoz fonetikát tanulni, s most teljesen elmaradtunk ebben az alapvető tudom*juh­ágazatban. Kérdezi, hogy van-e megfelelő ember arra, hogy ezt a munkakört mint docens vagy később mint professzor ellás»e?Kér­­dezi Waldapfel elvtárstól, hogy a legujabbkeri magyar irodalom­­történeti tanszék milyen időkört ölelne fel. jfoldapiei József szerint © kofelhatárolás akkori tárgyalások eredménye lenne, amikor a tanszék megvalÓeitása esedékessé vá­­lik. A legujabbkori ae-^yar irodalomtörténeti tanszék feláll!tá­­üát Bika elvturo vetette fel először, ás vaiamennyi magyar iro­dalomtörténeti tanszék feltétlenül szükségesnek tartja. ugyanlo az oktatás köréből csaknem teljesen kiesik a két világ­háború közötti irodalom, a felállítandó tanszék vagy 3919 kö­rül kezdené anyagát, vagy ott, ©hol már a szocialista realizmus érlelődik, tehát József Attila körül, de ezt a kérdést most mé* nem kell eldönteni. , Orttttsy gyula leszögezi, hogy a szervezendő sajtétudományi tam­áséi nem jelenti azt, hogy ©z Egyetemen újból induljon ae& az újságíróképzés. \ r k

Next

/
Thumbnails
Contents