Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)

1957. november 18. - 1. Müvelődésügyi Minisztérium által megküldött " Kulturális program " tervezetének tárgyalása

• -» I temj ne velds lényeire as. hogy az anyagot olyan tanér ok közöl* Ja hallgatőkEaltakffiielc megfelelő tudományos tekintélyük van és akiknek as érájára a hallgató örömmel és g tanár iráa­­ti korlátlan megbecsüléssel Jár. Eötvös lóránd mondotta,hogy az less a Jé középiskolai tanér, aki a tudományos problémákon keresztül tanára imankájába beilleszkedik, aki tehát beleéli magát tanára tudományos és nevelő hatásába. Ilyen kiválé ta­náraink nekünk diákkoromban a múltban is voltak és tapasztal­tam, a Jelenben is vannak. Az egyik legnagyobb bajt abban lá­tom, hogy esek a kiválé tanárok me annyira el vannak halmoz­va egyéb munkával, hogy előadásokat sokszor egyáltalában non io tartanak, és az un. anyegközlós másod— ée harmadrangú fiatal szakemberek feladatává válik, akiknek a hallgatóság előtt nincs meg a szükséges szuggesztiv ereje. . tavelődési politikánk a tanári állások szaporításánál nem szűkkeblű. Ka falak! a sseietudoményát olyan színvonalon műve­li, amely egyetemi tanszékre. méltóvá teszi, as egyetem tan­széket meg is kapja. A kiválé szakemberek azonban as egyetemi tanszékeken nem mindig képviselik azt a nagyvonalú nevelőt, omelyfe én felszólalásom előző részében céloztam. Nagyon sokszor fontos szakokban, mint mondottam, másodrangu munkaerőkre hárul as előadások megtartása. Ezek között gyak­ran akadnak olyanok, akiknek nincs megfelelő tudományos mun­kásságuk, néha egyáltalán nincs tudományos munkásságuk ée az egyetemi oktatás nagy feladatainak tökéletlenül felelnek meg. Jobb volna, ha esek az egyetemi segéderők minden esetben meg­felelő egyetemi bírálaton mennének át. Kern gondolom, hogy egy mérsékelt egyetemi autonómia kárára volna g szocializmus épí­tésénél?. A minőségi nevelés szempontjának érvényesülését nagy* ban hátráltatja az a körülmény, hogy a hallgatók még mindig lehetetlen óraszámmal dolgoznak. Valamelyik hallatómat kérdez tét;, hány érája van hetenként, s erre azt mondotta 36. Ilyen módon minőségi nevelést végezni nem lehet. A hallgatónak nine ideje magát művelni, nincs ideje gondolkodni, ami nem lehet célja az egyetemi nevelésnek." Kémeth Gyula, SLSE 2/ Az ifjúság nevelésének is fontos eszköze, hogy az egyetem nevesebb professzoránál: főfoglalkozása az oktatá legyen, azért fontos, hogy minél több érát adjanak le. Wille rt Andor, EM?E 3/ A szaktanésékeknek nagy felelősségük van az ifjúság nevelé­sével kapcsolatban. "Fontos az ideológiai tanszékek szerepe is a nevelésben, de számos területen a szaktanszékeknek sok­szor nagyobb tekintélyük van s nagyobb eredményeket érhetnek el e téren." Mód Aladár, ELIE 4/ Hem hagyható ki a programból a hallgatók erkölcsi nevelésének kérdése. Megvaléeitésa több szempontból fontos, de nem ~gTs5^~ sorban előadásokon, hanem a gyakorlatban. "Egyik probléma ezzel kapcsolatban a hallgatóknak önállóságra veié nevelése, a másik probléma annak tudatosítása, hogy az állam mindent megtesz a tnulóifjuság életének megkönnyiiésért;, de ez nem Jelentheti azt, hogy a hallgatók követelőzők legyenek. Egyed László, ELTE

Next

/
Thumbnails
Contents