Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)
1957. november 18. - 1. Müvelődésügyi Minisztérium által megküldött " Kulturális program " tervezetének tárgyalása
/László/ ' / ..30 Ortutav Gaa la rektor» "Amikor témá*kint összefoglalom az elhangzottakat am ir e ne m Ü rek ki, az z al egyetértek* A>zt hiszem, az Egyetemi Tanács örömmel fogadja ennek a tervezetnek azt az álláspontját, hogy nagyon nyomatékosan hangsúlyozza, hogy az Egyeten folyó oktató-mevelő munka a tudományos kutatómunkán alapszik, attól elválaszthatatlan, az Egyetemen tudományos kutatómunkának is kell folynisi és ez szabja meg az oktatás minőségi színvonalát is* Ezt mi is hangsúlyozzuk és az evvel kapcsolatos gyakorlati javaslatok ♦ mint amilyenek Módiinger dékán elvtáráé voltak - részben meg is valósultak, hiszen vannak tanszékek, ahol tudományos kutatócsoport vagy függetlenített akadémiai kutatócsoport dolgozik* Itt a személyi és tárgyi feltételek gondos megszervezése szükséges, pl* a laboratóriumokban vagy a tanszékeknél működő tudományos kutatok státusrendezése* Rá kell mutatnunk, hogy amikor Akadémiánk intézméiyei súlyos millió forintokat kapnak, azEgyetemen lévő fundált tanszékek tudományos fejlesztése sokkal kevesebb összegből nem egyszer sokkal eredményesebb is lehetne* Az Egyetem tudományos fejlesztésének személyi és tárgyi feltételeit gondosabbal ki kellene munkálni* Egyetértek Millert elvárasai, hogy végig kell vonulnia a programmon a művelődésügy anyagi megalapozása igényinek és ennek kellő hangsúlyt kell kapnia* Egyetértek a szakember-szükséglet kérdésében felvetett szempontokkal is és nagyon nyomatékosan aláhúznám azt, amit Szamuely Tibor mondott, hogy ha a szakember-képzés távolabbi terveit vizsgáljuk és azt a folyamatot, amely bizonyos egyetemeink elsorvasztásával jár, ezt az állapotot aggasztónak kell tekintenünk, mert ami az Eötvös Egyetemen uralkodil elsorvasztásban, az fokozottabban megmutatkozik a debreceni, pécsi és szegedi egyetem elsorvasztásában* A vidéki egyetemek tanszékeineke1- látottságat, nívóját nagy aggodalommal kell tekinteni* Az egyetemeken a tanszékek létszámában és hallgatókban veszélyes sorvadás van. Egyetérl azzal, hogy a káderfejlesztésnek, a szakember-szükségletnek komoly gond* ja, hogy nincs megfelelő távlati terv, illetőleg ennek index-számai szükségletfelmérései folyton változtak, egyszer az egyik, máskor a másik szektor ugrott ki, egyes vezető politikusok elgondolása szerint* Szükségesnek tartjuk azoknak a józan követelményeknek leszögezését, amelyek legalább 15 éves perspektívában megállapítják a szakemberszükségletet* Jó lenne nyomatékosan hangsúlyozni, hogy ezen a területen 15-20 évre való tervezésre van szükség* Egy jó szakember képzése a középiskola után általában még minimum 10 év. Ezt tudomásul kell venni» £n középponti kérdésnek tartom a felsőoktatásban, hogy az oktatásügyben minden mindennel összefügg* nem lehet kiemelni egy kérdést* Az oktatásügyben középponti kérdés, a természettudományi nevelés érdekében, a jó matematikusok, fizikusok, mérnökök, stb* érdekében is a legközép— pontibb, a legdöntőbb* a tanító— és tanárképzés, mert ezek képezik számunkra azokat a középiskolásokat, akik a legkülönbözőbb szakterületekre mennek* Ha az általános iskolai, vagy középiskolai képzés rossz,- ez pedig azon múlik, hogy milyenek a tanítók és a tanárok, - ezen bukik minden* Kémünk kell a minisztériumot, hogy ennek a kérdésnek adjon nagyobb hangsulyot* Nem valami filozopteri elfogultság ez* Hogy jobb szakembereink legyenek, ahhoz jobbnak kell lennie a tanár- és tanítóképzésnek* Teljesen egyetértek Tolnai és Mátrai elvtársák megjeggz ésével,* hogy az ideológiai tudományok hangsúlyozása fontos minden képzésben» Bele-
