Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)

1957. november 18. - 1. Müvelődésügyi Minisztérium által megküldött " Kulturális program " tervezetének tárgyalása

vagyis hallgatóinknak csak nem esszén tanulhat a legjobb,

legtapaszt alt ahh# világhírű tudósainktól, 60 pedig kezdő emberektől tanul#."Egyetemünk egész fejlődése számára döntő kérdés, hogy kik és hogyan fognak tanulni Egyetemünkön«

Jelenleg Egyetemünkre sokkal kevesebb hsllgató jár, mint bármikor az első világháború óta» pedig megtörtént a müváLődési forradalom ée & tudomány valóban nagjon széles tömegeké lett# Most, amikor a munkás-pat ászt származásúak tnljes lehetőséget kaptak a tanulásra» hallgatóink létszáma al kisebb, mint 1921—ben volt és az 1947-*©8 létszámnak nem éri el egy—harmadát# Evvel a helyzettel foglalkozni és ezt orvosolni kell# A Szovjetunióban ős az U3A-ban az összlakosságnak kb# 1—l#5^-a az egyetemi hallgató, hálunk pedig ez as arány kb* 0*4$, ami a 20# század közepén nagyon elszomorító adat* H®>. nem akarunk lemondani a tudomány fejlesztéséről, ezen sürgősen változtatni kell#

t »

Vagyon súlyosak ezek az adatok Egyetemünk szempontjából is# *«em szarbad Megengedni, hogy az ország első egyeteme elsorvad jón, országos s>empcntból sem. az ország gazdasági adottságai nem engedik meg, hoíy sokkal több ember járjon az egyetemre, akkor is az ország első egyetemét különleges helyzetbe kell hozni, de ne engedjük meg, hogy annyi hallgató tanuljon »gyetemünkön mint egy nyugati ország valamely negyedrangu kis vidéki egyetemén# Pár héttel ez előtt közölte Számúéi; elvtárssal a zágrábi egyetem egyik tanéra» hogy a zágrábi egyetemre kb* 18*0-00 hallgató jár, bár ebben benne van ez orvos-egyetem és a műegyetem is, de nem egy ország központi egyeteméről van szó* Egyetemünk az Akadémia mellett az ország tudományos életének második központja, itt is az ország legkiválóbb tudósai dolgoznak#

Az Egyetem legelső feladata mégis csak az oktatás és az Oktatói létszám elég szoros Összefüggésben van a hallgatói létszámmal, jelenleg pedig ugyanannyi oktatónk van, mint 1953 januárjában, amikor majdnem háromszor annyi hallgatónk volt* Ez perspektivikusan tarthatatlan helyzet# Hg az ország központi egyeteme akarunk maradni, akkor nem lehet ilyen kevés hallgatónk# Vem arról van szó, hogy minderikir vegyünk fel, aki jelentkezik, de eljött már az ideje annak, hogy ko-^ molyán foglalkozzunk azzal a problémával, hogy a jelent késők 70-80—á nem tudjuk felvenni* Ez nagyon súlyos ábhól a szempontból is, mert az Alkotmányból le van rögzítve, hogy minden állaeipolgárnak joga van a - tanulásra, ég nagyon nehéz megmagyarázni a fel nem vetteknek, hogy ennek ellenére miért nem tudjuk Őket felvenni# Ha emelni akarjuk a széles dolgozó rétegek kulturális színvonalát, lehetővé kell tenni az egyetemre való beiratkozást* Azonkívül 1956 okt-berében ne^yon jól lehetett látni, hogy milyen politikai hatással volt egy csomó, becsületes dolgozó szülőktől származó, alapjában igen rendes fiatalemberre, hogy éveden keresztül nem tudott bekerülni az egyetemre#

Ez nem kis mértékben járult hozzá ahhoz, hogy 170*000 javarészében fiatal ember ment ki az országból, mi a történelem során példátlan dolog*

i indenkinek joga van a tanulásra, de nincs kimondva, hogy mindenkinél? joga van az elhelyezkedésre* A gyakorlatba! viszont fordítva Tan#

Ezen változtatni kell# Sem arról van szó, hogy újabb értelmiségi munkanélküliséget teremtsünk, de kétségtélen, hogy az orszá« gazdasági, ipari, mezőgazdasági fejlődése azt jelenti, hogy rengeteg egyetemet végzett embert tudunk elhelyezni nem kimondottan értelmiségi pályán s azok ott hasznos munkát tudnak végezni* Ha nem tesszük meg ezen a téren az első lépéseket, akkor mikor jutunk el oda, hogy meg-