Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)

1958. július 11. - 3. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumainak házirendtervezete. Tájékoztató a délelőtti tagozaton tanuló egyetemi hallgatók ellen folytatható fegyelmi eljárásról - 4. Kari előterjesztések az arany- és gyémántdiplomák odaítéléséről

mivel a megállás semmissé teheti as utóbbi egy év bizonyos m&i tékü fejlődését isf- már pedig az előrelépés csak a kollégiummá;, való átalakulás elemeinek kialakítása lehet*

A diákotthon kollégiummá való átalakításának főbb elvei /kommunistavezetés-, fokozatosság, helyi kezdeményezés, pozitiv hagyományok felhasználása, fejlett közösségi élet stb./ nagyja, ból ismertek* A helyzet teljesen megérett az erre irányuló gyakorlati^munkára, hagy hiba lenne most a tétovázás, A diákotthonban élő hallgatók - a jelenlegi 18-22 éves nemzedék - ugyan nem ismerte, nem ismerhette sem a NÉKOSZ, sem az Eötvös— kollégium életét, emezért a "kollégiumi mozgalmat” kétkedve, bizalmatlanul ibgadja, mert nem tudja mi az* Ehhez sajnos az i; hozzájárult, hogy az 1956-os /igen sokszor demagógiába átcsapób kollégiumi viták mindenről beszéltek, csak azt nem mondták mega mi is a kollégium, milyen a kollégiumi közösségi élet* Viszont: a hallgatók zömében él a törekvés egészséges közösségi élet, tartalmas belső munka iránt, amely képes megváltoztatni a tömet szállássá vált diákotthonok tarthatatlan arculatát, ál a töreki bizonyoa belső autonómiára, amelyben az egyen sorsa a közössé £ Ítéletétől is függ, amelyben ez erkölcsi és emberi normáknak olyan értékmérői is vannak - a szociális és politikai ismérvek} mellett, hogy valaki "közösségbe való”, vagy "közösségbe nem való". Az a meggyőződésünk, hogy nem a "kollégium" lenevezésen kell lenni a hangsúlynak, hanem a tartalmon. Már pedig a hallgatók zömének progresszív törekvései nagyjából zonosak a kollé- ■ giumi, közösségi élet tervezett tartalmi kérdéseivel. Ezért ta: juk a helyzetet érettnek, s ezért fognak a kollégiummá való fokozatos átalakulás irányába tett gyakorlati lépések a. hallga* támogtatásával találkozni. Másrészről nem kétséges, hogy a fokoz tosság elvét feltétlenül be kell tartani: lehetséges, ho$i 2-5, vagy még több év erőfeszítései árán tudjuk csak elérni a teljes átalakulást /igen nagy mértékben számolva a felsőbb évfolyamok fokozatos távozásával, illetve egyre újabb első év- ■ folyamok bekerülésével is/, mindenesetre a munkát el kell kezde ni, h^zzá kell fogni.

Konkrét javaslataiig a diákotthon belős életének, nevelőmunkájának megjavítására, s ezzel párhuzamosan a diákotthon föl zatos kollégiummá való átalakítására vonatkozólag a következők:

1./ El kell érni a kollégium céljának, szerepéne k, helye nek megfelelő értelmezését és súlyának megfelelő elismertetései az egyetem 'Szerveinél, okt-tóinál, a hallgatók tudatában. A kol giumnak - véleményünk szerint - az egyetem olyan intézményévé Kell válnia, amely az egyetemi nevelőmunka egyik elsőrendű rés2 ként, de azon túlmenően a közösségi együttélés igen nagy lehetc ségeit felhasználva, tagjait - az arra szociális, politikai,^ tanulmányi es emberi magatartásbeli szempontokból egyaránt érdemes, elsősorban munkás és paraszt-származású hallgatókat - müveit marxista-leninista világnézettel rendelkező sdakemberekk neveli. Szerintünk ilyen kollégiumra van szükség.- Az ilyen kollégium nem lehet mellékvagányon az egyetem intézményi között. Az ilyen kollégium elsősorban uiankás és parr szt fiataloké nevel képzelt kommunista ^telmlsegivé^TFá^gyeTfkszobat pótolok ár belső önképzést nyújt, Txár tudományos elitet vál szt ki magából«- 2 - ,