Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)

1958. április 18. - 1. A Művelődésügyi Minisztérium vizsgaszabályzat-tervezetével kapcsolatos észrevételek

- 19 -Lengyel Sándor felhivja a figyelmet arra, hogy a tanszemélyzet terhelésénél a vizsgáztatás nincs beszámítva, és ez súlyosan esik latba olyan karon, mint a Jogi Kar, ahol hatalmas számú levelező hallgató van,

Szamuely Tibor helytállónak tartja Kádár Miklós érvelését és a Jogi £ar által előterjesztett kiegészítő javaslatot, ami valóban megfelel a gyakorlatnak.

Az Egyetemi Tanács a 14 § /3/ bekezdéséhez kapcsolódóan megfontolásra felterjeszti a Jogi Karnak azt a megjegyzését, hogy: ’’Amennyiben a vizsgaszabályzat a négyéves tanterv szerint tanuló hallgatókra is érvénybe lép, ez a rendelkezés nagyon megnehezíti a kar helyzetét, mert a szigorlatokon való bukások száma meglehetősen magas és a pótszigorlat két oktatót köt le egyszerre /porfesszort, docenst vagy adjunktust/.

A vizsga-|és a pótvizsga-időszakokban egy-egy tanszékhez tartozó nagylétszámu hallgatóság miatt állandóan oktató: létszámproblémákkal küzd a kar. Ezt a helyzetet fokozza, hogy az uj ötéves tantervben a hallgatók évről* évre emelkedő számmal tsi bizottságok előtt szigorlatoznak. Feltétlenül tekintettel kellene lennie a vizsgaszabályzatnak erre a helyzetre.” - A bekezdéssel kapcsolatban az Egyetemi Tanács elfogadja a Jogi Karnak azt a kiegészitő javaslatát, hogy: ”A szigorlati bizottság a vizsgák után minden nap összeül és tagjai együttesen állap itják meg az érdemjegyet.” «

3. ^ /!/ és /2/ Ezekhez a bekezdésekhez a Jogi Kar és a TTK. nyújtott ; módosító javaslatokat.

3ukás ^stván ezek alapján a következőképpen módositja a minisztériumi 2öveget: Ä /!/ Ha a hallgató a legfeljebb három tárgyból álló állam- Lzsgán egy tárgyból, vagy háromnál több tárgyból álló államvizsgán légii jebb két tárgyból vizsgázik sikertelenül, javitó államvizsgát tehet sekből a tárgyakból*” - A /2/ bekezdésben ugyanezt a fogalmazást végig-ve a bekezdés a következőkkel egészülne ki; ” Ha a hallgató legfeljebb írom tárgyból álló államvizsgánál egynél több tárgyból, vagy háromnál >bb tárgyból álló államvizsgánál kettőnél több tárgyból vizsgázik siirtelenül, oklevelet csak a teljes álla vizsga sikeres megismétlése ese;n kaphat.”

ídár Miklós kérdezi, hogy a Jogi Karon az államvizsga /államjog és .lamigazgatás, büntetőjog és büntető eljárási jog, polgári jog és >lgári eljárási jog / hány tárgyat je&ent? Egy cenzor kérdezi vagy írdezheti a két-két tárgyat ? Az államvizsga tehát három vagy hány írgyból áll?

iukás István: Ha három jegyet kap a hallgató, akkor három tárgy. Ha ilamelyik résztárgyból elégtelen az eredménye, akkor nyilván annak tárgynak összevont jegye is elégtelen, ez tehát egy bukásnak számit.

Lány osztályzatot kap, annyi tárgy. Ez egyébként tantervi kérdés.

Az Egyetemi Tanács a 15. § /l/ és /2/ bekezdését a Csukás István által a fentebbiekben / 19. old. közepén/ előterjesztett módosítással fogadta el*