Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)

1958. április 18. - 1. A Művelődésügyi Minisztérium vizsgaszabályzat-tervezetével kapcsolatos észrevételek

- 9 -a rektor által jelen jegyzőkönyv 8, oldalának 5. bekezdésében kifejtetteket,

6. § /5/ Az Egyetemi fanács változatlanul fogadja el.

6- § /6/

Qrtutay Gyula Ismerteti a UK. által javasolt következő szöveget: "oikeres utovi^gát tett hallgató tanulmányi eredményét az utóvizsgajegy figyelembevételével kell megállapítani."

furán Pál szerint ha valaki bukás után érte el azt a jegyet, ezt valamilyen formában mégis csak figyelembe kell venni. Nem mindegy, hogy valaki esetleg öt bukás után érte el ugyanazt az átlagot, mint amilyent a másik bukás nélkül. Ez igy igazságos, hiszen itt elheüy ezésről is van szó.

Oroszlán Zoltán eztjhelyesli és véleménye szerint az utóvizsga jegyét úgy keli megállapítani, hogy az elő$ő eDágtelenta fekintetbe kell venni, lehetetlen, hogy valaki elégtelenre vizsgázik és két hét múlva jelest adjunk neki.

Qrtutay Gyula: És ha jelesen felel?

Oraazlán Zoltán szerint teljes lehetetlenség, hogy az illető jogosulatlan előnyhöz jusson azzal szemben, aki rendes időben vizsgázott.

Egy jeggyel lejjebb kell ilyenkor osztályozni.

Kádár Miklósokkor miért tanulja meg az anyagot jelesre, ha nem kaphat jelest?

Bognár Mátyás szerint pillanatnyilag túlságosan szigorúan Ítélik meg az egy tárgyból bukott hallgatót, mert egy félévig egyáltalában nem kaphat ösztöndijat és szociális segélyt. Ezt esetleg úgy kellene szabályozni, hogy ösztöndiját pl. 10 ?6-kal csökkentsék dre az időre.

Németh Qyula rámutat, hogy elég sokszor megtörténik, hogy a bukott hallgató vizsgája megismétlésekor jót kap. Itt azonban karakterhibáról van szó: először könnyelműen jött vizsgára, azt hitte, hogy átcsúszik. Ennek xxaifcHgyx valahogy legyen nyoma indexébe^.

Qrtutay Gyula Nem látja indokoltnak, hogy ha valaki bukás után leteszi vizsgáját, jelesre vagy jóra^felel, miért ne kaphatná meg azt az érdemjegyet, amelyet megérdemel. 4Xa valaki megbukik, egy sereg dologban hátrányt szenved, egyszer tehát megbüntetik. Miért kisérje végig egészen állásra való jelentkezéséig, hogy pl. másodéves korában egyszer bukott?

Szamuely fibor^ szerint itt nem büntetésről van szó, hanem a tények figyelembevételéről, &a valaki hat tárgy közül egyből bukott és csak másodszorra tette le abból a tárgyból a vizsgáját, akkor hét vizsgája van, amelyekből egy elégtelen, s ezt is be kellene számitani az átlagnál, mert az utóvizsgával nem semmisítette meg az előző eredménytelen vizsgát.

Csukás István szerint egyrészt a vizsgaeredmény alapján való osztályzás objektíve mégiscsak a hallgatónak a szóbanforgó vizsgakövetelmények teljesítése terén elért eredményeit és elsősorban nem erkölcsi tulajdonságait fejezi ki, másrészt ha a hallgató bukás után három hétre jóra vagy néha akár jelesre is vizsg zik, ez a hallgató önkritikájának is tekinthető.