Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)
1958. április 18. - 1. A Művelődésügyi Minisztérium vizsgaszabályzat-tervezetével kapcsolatos észrevételek
2 —• Németh Gyula nem tartja szükségesnek a kiegészítést, mert ezt a szempontot a vizsgáztatók úgyis bizonyos fokig tekintetbe veszik, bár ezen az alapon nem buktatnak. Különösen a nőhallgatók előadókészsége gyenge; botrányos, ha a középiskolába úgy tanítanak. Csukás j-stván a Minisztérium részéről egyetértene a kiegészítéssel, ha ez alatt a szakterminológia alapján való kifejezőkészséget kellene érteni, mert egyébként csak a jogászok és a tanárok esetében van értelme a kiegészítésnek. Kádár Miklós fenntartja és megindokolja a módosító indítványt. Megvan a lehetőség olyan szövegezésre, hogy minden szakra alkalmazható legyen ez a követelmény. A vizsgán tulajdonképpen csak úgy lehet meggyőződni a hallgató tudásának tartalmáról, ha megfelelő előadói készség birtokában válaszol a vizsgázó a kérdésekre. Az előadókészség felöleli azt is, amire Csukás elvtárs célzott. Szükség van a szakhoz illeszkedő kifejezőkészség megkivánására / talán a gyógyszerészektől eltekintve/ és ez alól az orvosokat sem kellene kivonni, mert nekik is szakfeladatuk; a páciensekkel való érintkezés. Nem árt, ha a jogszabályban instrukcioná lis céllal benne van, hogy az előadói készségre is igyekezni kell szert tenni. Sarlós Márton megjegyzi, hogy esetleg a “szükséghez képest” kifejezéssel kellene a szöveget kiegészíteni. Németh Gyula szerint a probléma legfontosabb része középiskolai.Nem felesleges a kiegészítést a szövegbe belevenni, de nincs meggyőződve arról, hogy ezzel sokat érünk el. Qrtutay Gyula attól tart, hogy ez a vizsgafeltételek szigorításához vezetne. Véleményem szerint más a szakterminológia ismerete és más^a javasolt kiegészítés, tehát kétféle előadói készségről van szó. A szakterminológia hibás ismerete vagy nemtudása annyit jelent, hogy a vizsgázc nem ismeri a tananyagot. Itt a vizsgák céljáról van szó, és ha a készségek és képességek fejlődése mellé egyenrangú tényezőként odaállítjuk az előadókészséget, akkor egy kicsit sokat követelünk. vannak kitűnő professzorok is, akik rossz előadók. Esetleg azt lehetne a szövegbe belevenni: ” ... és szükségesnek tartja, hogy a vizsgák fejlesszék a hallgatók előadókészségét”, mert ez a vizsgák feladatai közé taftozhatik. Oroszlán Zoltán: szerint a ”készségei és képességei” szavakban benne van az előadókészség is. Az Egyetemi fanács az l.§ /2/ bekezdését a Minisztérium szövegezésében fogadta el* majd rátért a Jogi Karnak a , , bekezdéshez benyújtott második módosítására. •L . ?/ Ehhez a bekezdéshez a Jogi Kar a vizsga nevelői céljának pontosabb megfogalmazására is tett javaslatot. Csukás István szerint a kiegészítő javaslat ”az önálló gondolkodás kialakításával szolgálja a nevelés célját” kitétele úgy hangzik, mintha a vizsgáztatás befejeztével befejeződnék az önálló gondolkodás kialakítása. Javasolja, hogy a kialakításával” szó helyett “fejlesztésével” szó vétessék.a szövegbe.
