Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1956-1957 (HU ELTEL 1.a.12.)
1956. október 5. - 1. Egyetemi Tanulmányi Érdemérem kitüntetésére beküldött kari javaslatok megvitatása, illetve jóváhagyása
VJWJ! becsületes dolgozónak demokratikusan gondolkozó hazafinak helye van. Koszorúnk hitvallás kiván lenni a magyar értelmiség megújulása, a magyar ifjúság szocialista nevelése, az ifjúsági egység mellett, melyért annyit tettek. Amikor a magyar mártirok hagyomásos emléklapján, egyben az 1945 október б-i hazafias, demokratikus tüntetés évfordulóján egyetemünk is megmozdul a nép fiai sorában, ez egyben kifejezi az Egyetemi Tanács, az oktatói kar, a hallgatóság egységes állásfoglalását a szocialista törvényesség, a szocialista demokratizmus, a Hépfomtpolitika, a vezetés tudományossága és őszintesége mellett, kifejezi elitélését a megtett^ut hibainak, káros módszereinek, s e^módszerek néhol még meglévő maradványainak, meg nem változott képviselőinek. Koszorúnkat vértanuk sirjára helyezzük, s onnan tisztább lélekkel indulunk uj munkára. Tudjuk, igaz a költő szava: " gyáva a nép, amelyet csak vértanuk óvnak; mert hisz a bátor non hagyja a bajban a hőst ”. Székely György elvtárs javaslatára ezután az Egyetemi Tanács egyhangúlag hozzájárul ahhoz, hogy az egyetemi oktatók, dolgozok és az ifjúság nevében az egyetem vezetése koszorút helyezzen Rajk László és társai sirjara. I. Egyetemi Tanulmányi Érdemérem kitüntetésre beküldött kari Javaslatok megvitatása, illetve jóváhagyása*? 1/ Állam- és Jogtudományi Kar. Weltner Andor az Írásos előterjesztés kiegészítéséül előadja, hogy a kari tanácsülés nagyon nehéz helyzetben volt a javaslatok tekintetében, mert legalább négy olyan volt hallgatóról volt szó, akik között nagyon nehéz eldönteni a sorrendet. Kéri az Egyetemi Tanács olyan irányú állásfoglalását, hogy; az OM térjen el az eddigi szűkkeblű gyakorlattól és ha valóban megvannal a tárgyi és személyi feltételek, ne ragaszkodjék a karohkinti két kitüntetéshez, hanem azt nézze meg, hogy hányán érdemlik meg az érdemérmet. Hajdú Gyula rámutat, hogy az utóbbi években bizonyos érdem££S8x infláció volt, bizonyos alkalmakkor automatikusan osztogattak^ érdemérmeket. Elvileg ellenzi a kitüntetések további szaporítását, de a jogi kar előterjesztéséhez érdemben hozzájárul. Lengyel Béla egyetért Hajdú Gyulával, de a konkrét esetben nem érdemnélküli érdemérmekről van szó. Y/eltner Andor rámutat, hogy a kar által javasoltaknál fennállanak a szükséges tárgyi és személyi feltételek. Faludi Béla szerint azt az álláspontot még meg lehetne indokolni, hogy karonkint csak egy volt hallgató terjesszen fel az egyetem Érdeméremre, de ezzel sem tudna egyetérteni. Igyekezni kell meggyőzni a felső szerveket,^hogy a vonatkozó rendeletet nem lehet mereven kezelni és inkább legközelebb legyen szükebb a kitüntetettek száma, ha esetleg nem lesz annyi érdemes, mint most.
