Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1955. szeptember 30. - 1. Az országos-rektori és dékáni értekezlet anyagának megtárgyalása
/ László / 4 Ha félév vagy egy év maivá felmérjük, vagy feletteseink felmérik egyetemünk munkáját, két kérdést fognak az egyetemhez intézni: 1,/ Hogyan tudtuk kifejezésre juttatni nevelő, oktató ás tudományos munkánkban a marxista—leninista világnézetet, ideológiát, filozófiát? - 2./ Miként foglalkoztunk a munkás-paraszt származású he hallgatókkal ás oktató káderekkel, mit tett az egyetem az uj, szocialista értelmiség kialakulásáért, ennek meggyorsításáért? Ami az egyetemet mint a marxista_leninista v:iágnázet központját illeti: a KV. határozatai is kiemelik - egyetemünkre különösen érvényesen - az egyetemek oktatási színvonalának az utóbbi években történet nagyon jelantős emelkedését. A tudományos és oktatói színvonal megszilárdulása igen fontos eredmény. Az elmúlt években az ellenséges propaganda igyekezett egyetemünk komolyságát, tudományos színvonalának értékességét kétságbevonni, különösen 1954. tavaszán. Ez a propaganda később elhallgatott, de ennek voltak az egyetemi munkában bizonyos támaszpontjai, ez tápot lelhetett egyes olyan hibás jelenségekben, amelyek bizonyos mértékben nég ma is fennállanak*oktatásunkban: bizonyos előadások színvonala vitatfetó. Ezt a foltot nagyon sürgősen el kell tüntetni az egyetemi oktatói munkából, erre kell törekslniök a kari oktatói értekeleteknek ás a kari vezetésnek, Az egyetemek lebecsülésére irányuló propagandának tápot adtai; még a diákéletben megmutatkozó jelenségek is. Mostani diákéltünk bizonyos mértékig szürke, túlságosan mechanikus jellegű, az élet örömeiből viszonylag kevesebbet nyújt, mint amennyit nyujthatna, és feltétlenül kevesebbet, mint a Szovjetunió vagy nem egy népi demokratikus állam egyetemi.A har Igátok egyetemmel szembeni elégedetlensége visszavezethető a munkás-paraszt származású hallgatóknak arra a következetesen hangoztatott véleményére, - aminek bizonyára lehet valamilyen tárgyi alapja is - hogy az állásba kerüléseknél háttérbe szőritják őket* Amikor európai hirü tudósók és országunk szellemi életének büszkeségei tanítanak egyelemünkön, különösen igényeseknek kell lennünk az említett apróbb ás könnyen kiküszöbölhető hibák megszüntetése tekintetében is. Nem szabad figyelemén kivül hagynunk a KV.-határozatnak azt a passzu-< sät sem, amely rámutat arra, hogy az előadások egy részét a kevésbbé tapasztalt asszisztencia tartja és ezeknek az előadásoknak kisebb a vonzóerejük. Gondolkozni kell azon, hogy fontos előadásokat az sszisztenciára bizzunk-e? Egy-e^y nagy tudós szuggesztiv nevelő ereje nemcsak tudásának átadásában mutatkozik mefc, hanem előadásában, a hallgatókra való személyes ráhatásában is. Meg kell nézni, hogy tantér* vünk és tanrendünk milyen mértékben teszi lehetővé ennek hatásnak kellő érvényesülését. A tanulmányi eredmények általában nem mutatnak kedvező képet az egyetemen, bár igen komoly erőfeszítések történetek az egyes tanszékeken, a vizsgák előtti segités különféle formái csiszoldtak ki/síé/ sokhelyütt sikerült leküzdeni az eddigi osztályzási liberalizmust. Az egész egyetemen a bukási arányszám 17.9, a lemorzsolódási arányszám pedig 6.1 Különösen aggasztó, hogy 19$4. és 1955. között [a munkás-paraszt származású hallgatók bukási arány száma 28 °ß> volt, és gj-sodik,szakérettségis, minden harmadik munkás-paraszt származású hallgató a lemorzsolodottak között van, mig az egyéb szárma— közül csak mindenVWl A Mat.— Piz»—^-ém. ^aron 1954. októbere é5 y55* márciusa között lőo lemorzsolódott közül 111 volt munkás-paraszt származású es ezen belül is 97 szakérettségis hallgató. A Történeti UaÍ*”? lemorzsolódott közül 19 munkás-paraszt származású és ezen- f?.alífrettsegis. A Történeti Xar rámutat arra, hogy a lemorzsol iodoutas kozott voltak olyanok, akik nem tanulmányi eredményeik elágteiensege miatt hagyták ott az egyetemeik, hanem olyen egyéb körülaJL'ÍC. ,
