Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)

1956. június 15. - 2. Az egyetemi kultúrmunka félévi értékelése. Az egyetemi napok tapasztalatai

JAVASLAT

az Oktatásügyi Közlöny 1956* május 1-i számában megjelent magfizikai egyetemi tanári állás betöltésére vonatkozóan* A javaslattételre kiküldött bizottság elnöke: Novobátzky Károly egyetemi tanárf tagjai:*Jánossy Lajos egyetemi tanár és Neugebauer Tibor egyetemi tanár* A kari tanács folyó hó 12-én tartott ülésén a bizottság javaslatát magáévá tette és a titkos szavazás eredményeképpen egyhangúan a következő javaslatot terjeszti az Egyetemi Tanács elé* ő

Az Elméleti Fizikai Tanszéken meghirdetett magfizikai egyetemi tanári állásra egy pályázat érkezett-be* A pályázó:Szamosi Géza docensi a fizikai tudományok doktora*

Szamosi Géza 1922-ben született Budapesten, középiskolai és egyetemi tanulmányait ugyanitt végezte, nos, két gyermek atyja* 1947 óta dolgozik az ELTE Elméleti Fizikai Intézetében* 1955-ben nyerte el "a fizikai'tudományok doktora” fokozatot. 1945 óta .tagja az MKB illetőleg MDP#-nek* Állandóan pártfunkcionárius volt, jelenleg az ELTE pdrt-végrehajtóbizottságdban dolgozik* 1952-ben a Magyar Népköztársaság Érdemérem aranyfokozatát. 1953-ban az Eötvös Loránd Fizikai Társulat ’’Schmid Rezső1’ diját, 1955-ben a Szocialista Munkáért kitüntetést kapta* Többizben részesült akadémiai prémiumban*

Kutató tevékenységének eredményeit 18 dolgozatban tette közzé* E- gvéb dolgozatainak-száma 20* Ezek részint ismeretterjesztő, részint oktatási jellegűek* Különösen kiemelendő a pályázó tevékenysége a "Fizikai Szemle” szerkesztésében*

Első két tudományos dolgozata, mely 1950-illetőleg 1952-ben jelent meg. térelméleti kérdésekkel foglalkozik.'A Podolsky által bevezetett megasabbrGndü téregyenletek kanonikus formalizmusa rendkívül bonyolult és az impulzusok bevezetése kiterjedt, aprólékos munkát követel* Szamosi a szokásosnál jóval egyszerűbb eljárást dolgozott ki. moly a gyakorlatban jól bovált* Ugyanitt általános módszert mutat be, hogyan bontható szót a negyedrendű egyrészecskeelmélet kót egyszerű részelnélet kompozíciójára*

1951 óta érdeklődése kizárólagosan magelnéleti kérdések felé fordul# Első törekvései orra irányulnak, hogy a magmodellek két főtipusát, a független részecskemodellt és az erős kölcsönhatás feltevésén alapuló modellt közelebb, hozza egymáshoz* Mig az előbbi a magok héjszerteezetóre utaló tények értelmezésénél válik be, addig az utóbbi különösen a magreakciók tárgyalására alkalmas*

A szerzőnek a két ellentétes.modellt avval a meggondolással sikerül összeegyeztetnie, hogy az erős kölcsönhatás nem akadályozhatja meg határozott kvantum-állapotok kialakulását, ha az általa létesíthető effektusok a Pauli-elv miatt nem valósulhatnak meg*

Az alapállapotot az a tény jellemzi, hogy a kölcsönhatástól származó állapotok foglaltak.^Csak gerjesztett állapotban válhatnak a köles Önhat ásoktényleg hatékonnyá. Evvel az alapgond ólat t aj. foglal-