Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. június 15. - 2. Az egyetemi kultúrmunka félévi értékelése. Az egyetemi napok tapasztalatai
Í3ilj '5-83/1956 /Kivonat./ J30Y2ŐKÖSXY Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelv- és Irodalomtudományi Karának tkáni Hivatalában 1956»"május 2í>-án tartott szakbizottsági üléséről. Jelen voltak: Pois Dezső egyetemi tanár/ mint a bizottság elnöke* Eadrovics László egyet* tanár, mint a bizottság előadója. Kniezsa István egyet« tanár Mollay Károly egyet, docens' Herman József dékánhelyettes, egyetemi docens, mint a bizottság tagjai. Az Oktatásügyi Közlöny 1956. május 1-i számában meghirdetett yetemi docensi állásra a Szláv Tanszéken két pályázat érkezett, gyal Endréé, oki a debreceni Kossuth-egyetemen a Magyar^Irodalmi tézet tanársegéde, és Sipos Istváné, aki Karunkon a Szláv Tanszék junktusa, Hadrovmcs László előadó ismerteti a két pályázó életrajzát, tumányos munkásságát, pedagógiai és társadalmi működését. Angyal Endre /született 1919-ben Pozsonyban, anyja^neve Kürschák •©noiska/ iskoláit Pozsonyban, Körmenden, Nagykanizsán és Budapesten gezte. Budapesten érettségizett 1933-ban és a budapesti egyetem /Dőlés zet tudományi Karán 1941-ben szerzett tanári oklevelet magyar és met szaktárgyakból. Közben többször járt külföldön, Csehszlovákiában, metországban, Olaszországban. Mint középiskolai tanár 1940 óta Budasten, Pécsett és Debrecenben működött. 1948-ban a debreceni egyetem gántanárává habilitálta a ’’magyar irodalom dunevölgyi kapcsolatai" mü tárgykörből. 1953-ban felmerült annak gondolata, hogy a lipcsei rl Marx-Universität szlavisztikai tanszékén kap beosztást. Ez rzonn nem következett be. 1953 óta a debreceni Kossuth-egyetemen mint a gyár Irodalmi. Intézet tanársegéde világirodalmat ad elő. Angyal Endrének igen széleskörű irodalmi munkásságában nagyjából rom kört lehet megkülönböztetni. A:; egyik általános irodalmi érdekűé aéb ől adódik és a magyar, orosz, szlovák, cseh, lengyel, délszláv, lgár irodalmak legkülönbözőbb termékeivel foglalkozó ismertetések, itikák, informatív cikkek alakjában jelentkezik. A másik kör az iro- Imi barokk-kai, közelebbről a szláv barokk-kai foglalkozó dolgozat ai- 1 adódik s a harmadik egyes szláv filológusoknak, mint Dobrovsky, bóth, Jagic, Murko munkásságát ismertető cikkeiből áll. A pályázó dományos érdeklődése nem abba a tárgykörbe vág, amelyre a pályázatot írták. Angyalnak leggyengébb oldala a nyelvészet és nem valószínű, gy ennek oktatását kellő színvonalon el tudná látni. A szlovák és eh irodalom oktatására pedig a tanszéknek van docense. on Mihályiban, Itak, ma szövet lénnyel végezte atkozott be mag Sipos István /született l.Q12~b •zsebet/ szülei szegényparasztok vo ziumot Csehszlovákiában jeles ered roly-egyetem bölcsészeti karára ir akra. Itt szerzett tanári diplomát ar intézet könyvtárosa lett, 1937- nárnak. Itt írta meg értekezését lovák nyelvére" címen, amellyel 19 rátust szerzett. Rimaszombatból ké "borii alatt katona volt, 1945 eleje y idsig Miskolcon működött mint ko kaIma, hogy a bükki huták és hámor , . 1949-ben az Országos Neveléotudo gszünte után az Oktatásügyi Minisz dött. 1952 márciusától aspiráns vo yetemünk Szláv .Tanszékén, 1955 ofct • sszertációját, melyben a bükki huták és hámorok anyja neve Peti kezeti tagok. A gim. 1932-ben a prágai /ar-csehszlovák 1936-ban az ottani egyetemi maben Piima szombat A magyar nyelv 39-ben a budape sőbb Kassára ke n fogságba kerü llégiumi nevelő ok szlovák tájs mányi Intézethe X é rium nev e 1 é sü It, 1955 márciu éberében megvéd s re ke rü 11 gi ;rJa á zi umi hatása Alsómihályi sti egyetemen doferdít tanárnak. A lt. Hazatérése után tanár. Ekkor nyílt zólását tenulmányozz került, majd ennek gyi főosztályán müsa óta adjunktus te kandidátusi zlovák nyeÍvjárasát 9
