Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. június 15. - 2. Az egyetemi kultúrmunka félévi értékelése. Az egyetemi napok tapasztalatai
855-^3/1956. fazk JEGY ZÍSÖIiYV az Eötvös Dékáni Hr Loránd Tudoma ra tálában 1956 'egyet etr május 3 NyeÍv- és Iroutlomtadományi Karénak -én tartott szakbizottsági üléséről* , mint a bizottság elő— mint a bi-Jelen voltak: Kniezca István egyetemi tanár, mint a bizottság eInöke» 3árczi Géza egyetemi tanár adója* Turóc.zi-Trostler József egyetemi tanár, sót óság tagja. ■ • Az Oktatásügyi Közlöny 1956. májas 1* számában meghirdetett egyetemi tanári vagy egyetemi docensi állásra a Kar I* sz, Finnugor Nyelvtudományi Tanszékén 1 pályázat érkezett, amelyet Lakó György, a MTA Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője adott be. Lakó György /született 1908-ban Jánoshalmán, anyja neve Pető Ilona/ középiskoláját a kiskunhalasi gimnáziumban, egyetemi tanulmányait pedig Budapesten, egyetemünk Bölcsészettudományi^Karán végezte, tagja volt az Eötvös-kollégiumnak. Mint állami ösztöndíjas az 1930-31- es tanévet Finnországban; az 1931-32-es tanévet Észtországban töltötte. 1933-ban tett tanári vizsgát magyar- es német szakból. További változatos életpályája során előbb egyetemi ADOB. gyakornok, majd magyar lektor Svédországban, ingyenes próoaszolgálatos gyakornok a Széchenyi Könyvtárban, helyettes óraadó tanár Jászapátiban, rendes tanár a budapesti II. kér. gimnáziumban, a MTA Szótári Bizottságához beosztott középiskolai tanár, a Széchenyi Könyvtárhoz beosztott középiskolai tanár, könyvtárnok a Széchenyi Könyvtárban, a MTA NyeÍvtudományi Intézetében osztályvezető és átmenetileg igazgatóhelyettes, a MTA I. osztályának titkára, végül ismét a MTA Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője. • -Közben 1942-ben egyetemünkön magántanár lett. /finnugor hangtanból habilitált/ és 194*8 óta a MTA levelező tagja. Külső tagja a helsinki finnugor társaságnak, a Magyar Nyelvtudományi Társaság főtitkára és a MTA finnugor bizottságának elnöke. Számos külföldi tanulmányutat tett, így Lettországban, ismételten a lappok között, járt többször Finnországban és többízben a Szovjettanulmányúton, kongresszuson. 1945 óta a Pedagógus Szakszervezet, 1948 óta a Magyar Dolgozók Pártjának tagja. Tanulmányozta^valamennyi finnugor nyelvet. Helyszíni kutatásokat végzett a lapp és’ a liv nép körében, nyelvi tanulmányokat folytatott komi és manysi nyelvmesterek segítségével, A finnugor nyelvek közül a finn és az észt nyelvet beszéli. Összesen 85 értekezése, kisebbnagyobb dolgozata jelent meg. Főleg finnugor hang- ás alaktani kérdésekkel meg szófejtésekkel foglalkozott. Irt nyelvi kölcsönhatásokat és őstörténeti kérdéseket tárgyaló dolgozatokat, nyelvtörténeti és tudománynép szerű sít <5 cikkeket, M anyai nyelvi gyűjtésének nyelvtani feldolgozását nemrég fejezte be s erről szélé dolgozata sajté alatt van. Olvasókönyvet és szójegyzékeu készített a finnországi egyetemi magyar nyelvoktatás céljaira s őzt a finn egyetemek ma is használják. i Lakó György tudományos munkásságát rendkívül széleskörű és mély szakismeretek, igen körültekintő, óvatos alaposság, a legszigorúbb módszeresség, ^minden mozzanatra kiterjedő” lelkiismeretesség, a kis részleteknek és a széles távlatoknak egyaránt avatott, élesszemü vizsgálataié e premisszák következmény?koppén szilárd tudományos eredmények jellemzik, melyek a finnugor nye Ívtudományt több ?.ényeges ponton
