Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)

1956. április 6. - 1. A tudományos munka helyzete az egyetemen

- 15 & felmerni, meg kell nézni a lehetőségeket. Idei költségvetésünket azonban nyomja még a tavalyi évkönyv költségeinek fele és a két egyetemi értesitő, amelyek közül az egyik - még az elmúlt tanév­re - most van nyomdában, a másikat pedig szeptemberre akarjuk meg­jelentetni . Az évkönyvre szükség van egyetemtörténeti és bibliográfiai szem­pontból is : külföld felé reprezentálja, hogy az egyetemről az illető évben milyen tudományos közlemények jelentek meg, amelyek színvonaláért természetesen a kari tudományos bizottságok vállal­ják a felelősséget. Az értesitő abból a szempontból sem jelenték­telen, hogy segítségével külföldi egyetemekkel cserepéldány-kap­­csolatot lehet teremteni. Talán egy tucatot meghaladó hasonló ki­advány érkezett ebben a tanévben is külföldről egyetemühkre, ame­lyeket eddig legfeljebb egy köszönőlevéllel tudtunk viszonozni. Az értesítőnek ilyen esetben viszonzásképpen külföldre való kiküldé­se jelentős lenne a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében. A referátum végén - fejezi be Lengyel Béla rektorhelyettes - bizo­nyos javaslatokat terjesztek az Egyetemi Tanács elé, amelyek ellen a tanácstagok észrevételeket nem tettek, igy azt hiszem,az oktatá­si rektorhelyettes elvtárs határozatilag kimondhatja, hogy ezeket elfogadja, viszont én szivesen csatlakoznék Fuchs elvtárs javas­latához, meft ahol sokat zörgetnek;ott valami talán történik is, ééha*újra és újra felterjesztjük az OM-nek panaszainkat, ezzel ta­lán mégis pozitive járulunk hozzá ahhoz, hogy kéréseink - legalább részben-meg is oldódjanak. Székely György, a rektor ha jogkörében eljáró oktatási rektorhe­lyettes az előterjesztésben foglalt javaslatokat az Egyetemi Tanács hallgatólagos véleménye alap­ján rektori határozatként mondja ki, majd közli, hogy a tárgyalt előterjesztés az elhangzott vita alap­ján átdolgozva az OM-ben felterjesstéssé fog alakulni, amelyben egy csomó kérdés élesebb megfogalmazást fog nyerni, i^y különösen a külföldi kapcsolatok gyakorlati módjára vonatkozó rész. Bizonyos előrehaladás ezen a téren is történt és komoly előkészületek van­nak, amelyek realizálódásuk esetén azt fogják eredményezni, hogy fiatal oktatóink egy része előreláthatólag kifog jutni külföldre. A külföldi kapcsolatok terén azonban az utazásokon kivül számos fflás olyan mód is van, amelyet tanszékeink egy része nem aknáz ki: külföldi levelezés, külföldi egyetemek megfelelő tanszékeivel való kapcsolat, amikre Székely elvtárs felhivja a figyelmet» Fel fogjuk vetni javaslatunkban - folytatja - azt a kérdést is, mennyife van értelme egyetemi tanulmányokra külföldre aránylag nagy számban kiküldeni olyan ösztöndíjasokat, akik nem tudják az illető nyelvet. Ezen a téren megfejelő szükités talán lehetővé tenné, hogy aspiránsok nagyobb számban mehessenek külföldre. Ebben a tekintetben némi előrehaladást azonBan enélkül is biztosítanak a jelenlegi keretek. A közelmúltban éppen a muzeulógiai tárgyakkal kapcsolatban volt nálam egy megbeszélés - közli Székely elvtárs,— ahol elhatároztuk, hogy ezeknek a tudományszakoknak a speciális_ nehézségeiről felterjesztést készítünk; ebbe fogjuk belefoglalni azokat a további tudományágakat, amelyekről Bóka elvtárs szolt. Mégegyszer kéri Székely elvtárs a nyelvtudományi és történettudo­mányi kar dékánjait, hogy az erre vonatkozó tervezetet mielőbb küld jék meg.

Next

/
Thumbnails
Contents