Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)

1956. április 6. - 1. A tudományos munka helyzete az egyetemen

-/Patyi/- 7 -Tamás Lajos elvtárs: A beszámoló sokkal inkább az adminisztrativ oldalról közeliti meg a kérdéseket. Erőtlen kísérletek vannak arra, hogy a tudományos termést értékelő szempontból dolgozzuk fel. Szovjetunió Kommunista Pártjának Kongresszusa is sokat foglalkozott a tudományos kérdésekkel. Foglalkozni kellett volna azzal, hogy az egyes karok tudományos munkálatai helyes mederben folynak- e , vagy úgy hogy helyes mederbe tereljük. Természetesen ez nem lehet egyetlen ember feladata.

Helyes lenne a személyi és gazdasági lehetőségeket felmérni. Gazdasági alap nélkül még tudományos munkát sem lehet tervezni, örvendetesen megnőtt fi/, a tudományos ankétokon résztvevők száma, de kivánatos lenne ezeknek a vitáknak az Írásos publikációja.

Véleménye szerint publikációk szempontjából el kellene választani a humán karokat a TT karoktól. Kari kiadmányokra meg lehet teremteni a gazdasági alapot. Az egyetemi kiadványokat pedig egyenlő alapon kellene elbírálni az akadémiaival.

Az aspiránsképzésnél fel kell vetni a gazdasági egybehangoltság kérdését is.

Faludi Béla egyetért azzal, hogy ez a jelentés sokkal inkább regisztráló jellegű, mint értékelő, de ennek alapján meg lehet állapítani, hogy van bizonyos fellendülés a tudományos munka végzés tekintetében nemcsak a TT karokon, hanem a többi karok viszonylatában is. Tudományos tervezés tekintetében egy egyetemen belül nagyon különbözők a viszonok.

A tervezést kari és karközi viszonylatban is jobban össze lehetne hangolni, s igy a népgazdasági szempontból is hasznosabb munkálkodást lehetne kifejteni.

Nagyon hozzájárulna ez az Eötvös Loránd Tudományegyetem tradicionális hírnevének növeléséhez és helyreállításához.

Ha összehasonlítjuk a helyzetet a Szovjetunió helyzetével, nagyon előny télén helyzetben vagyunk, s ennek valószínű gazdasági alapja van.

Egy egyetemi tanársegéd vagy professzor másodrendű mellékkeresetének tekinti az egyetemi fizetését. Egy jó laboránst, vagy üvegtechnikust nem lehet kapni annyi fizetésért, mint egy másodrendű tanársegédet.

Nem jelent az egyetemi oktatói munka vágyálmot a hallgatók körében.

Nem tekintik valami magas kitüntetésnek az egyetemi oktatói lehetőséget .

Aspiránsképzés. A rövidített aspirantura kérdése úgy jelentkezik^ hogy egy-egy intézetben kéri valaki a rövidített aspiranturát, s az intézeti professzor felügyelete mellett végzi kiválasztott témában munkáját, így ezt a kérdést nem látja problematikusnak. A rendes aspiranturánál már a téma kiválasztás sokkal kérdésesebb a téma sokszor nem felel meg az egyetemi kivánalmaknak sem.

Publikációk nem egy, hanem több év-könyvre kellene kidolgozni egy propoziciót, - a múlt évi évkönyv jogfolytonossága alapján.

Kutatócsoportok létesítését az intézeteken belül kell megoldani a lehetőségek figyelembevételével.

Kísérleti szakoknál a technikai segédszemélyzet kérdése egyszerűen katasztrofális és szabotázs-jellegű. Professzorok képtelenek olyan munkákat végezni, amelyet egy jól, vagy közepesen képzett segédszemélyzettel tudna végezni. Ha népgazdasági szempontból^közelitjük meg a kérdést, akkor ennek megoldása véleménye szerint lehetove válhatna .