Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)

1956. április 6. - 1. A tudományos munka helyzete az egyetemen

(z-l+)

/ László / V S

vek " úgy készülnek, hogy a tanszék összeállítja, hogy munkatársai min dolgoznak, pedig ez nem terv. Terv az lenne, ha az egyetem megtárgyalná, melyek azok a témák, amelyek kidolgozására az egyetem és a magyar tudományos élet szempontjából szükség van, az eló'bb emlitett " terv M azonban csak az illető személyek tetszése szerint kidolgozan-dó témák gyűjteménye, a tudományos tervnek magában kellene foglalna, hogy milyen feladatok megoldására van szükség és ezeket kellene felosz tani az egyes tudományos dolgozók között.

Véleménye szerint nem helyes a jelentésnek az a kitétele, hogy ” 36 rövidített aspiráns képzése folyik egyetemünkön w, mert az egyetem*, mint ilyen nem vesz részt ezek képzésében. A maga részéről egyáltalában nem ért egyet azzal, hog^r a rövidített aspirantura feltételeit könnyítsék. Ebben a tekintetben sokkal komolyabb elbírálásra lenne szükség, nem egypár éppen ebből a célból megirt szegényes cikk, hanem már kifejtett valóban tudományos munkásság alapján kellene történnie a felvételnek. Az aspiránsvizsgák is általában alig mennek túl a szigorlatok nivóján, legfeljebb időtartamban, de nem intenzitás és tudományos elmélyülés szempohtjából. Alapos mérlegelés után kellene az ezekkel kapcsolatos feltételeket megszabni és betartani.

Kardos Tibor dékán szerint a referátum általában felveti mindazokat a problémákat, amelyek jelenleg egyetemünket az egyetemi tudományos élet szempontjából érdeklik, de nem megnyugtató az egyes kérdések aránya és súlya, mert olyan körülmények és kérdések, amelyek a tudományos munka előfeltételei, csak mellékesen vagy alig szerepelnek benne, így csak mellékesen szerepel a jelentésben a külföldi utazások éé a külföldi kapcsolatok kérdése, amelyekről a rel^torhelyettes azért nem kap tájékoztatást, mert ilyenek alig vannak. A legkülönfélébb akadályok folytán ezek a kapcsolatok nem jöhetnek létre vagy nem működhetnek. A külföldi utazásokkal kapcsolatban szerepel a jelentésben egykét intézkedés, amelyekhez Kardos^ elvtárs teljes mértékben csatlakozik. Lehetetlenség, hogy 24, vagy 48 órás határidőkkel kapgan a kar utasitást, hogy 10-15 embert küldjön ki a szomszédos népi demokráciákba, esetleg önköltségesen is, de ennek a körülményei abszolúte nincsenek tisztázva. A jelentés felsorolásában nemcsak a nagy nyugati országok nem szerepelnek, hanem a Szovjetunió sem, tehát kizárólag Csehszlovákiára, Lengyelországra, Romániára és az HDK-ra korlátozzuk kulturális kapcsolataink rendszerét. A csak ilyen kapcsolatokkal rendelkező tudomány nem nevezhető európai tudománynak. Lehetetlenség, hogy golyóscsapágy-ügynökök utazhassanak Romába és Párizsba, ugyanakkor például az ölasz tanszék vezetője ne utazhasson Rómába. Ez fenntarthatatlan és erre semmi erkölcsi jogcim nincs. Ugyanaz a helyzet a fiatalokat illetően, pedig az illető látóhatára szempontújából döntő, ha 20-21 éves korában világot láthat. A jelentésben tehát a külföldi kapcsolatok és utazások kérdése teljesen bizonytalan módon szerepel, általában nem az összeállitás hibájából. Lehetetlenség, hogy december 20-án érkezzék egy utasitás - folytatja Kardos elvtárs -, hogy másnap két hallgatót jelöljünk ki, akik két hétre Párizsba utaznak, pedig a meghivás hónapokkal előbb történt. Kardos elvtárs a minap a célhitel 3.000 forintjára - egy leiratra válaszolva - azt javasolta, hogy ebből 1.000 forintot belső munkára, 2.000 forintot pedig könyvekre kiván forditani, s javaslatát azzal kapta vissza, hogy ezt meggondolta- e, mintha ez az arány herezis lenne. Ha fenntartják,hogy félév alatt,háromnegyed év alatt kapunk könyveket, - folytatja - hogy az egyetem könyvdotációját nem tudjuk októberig,-novemberig elkölteni és akkor antikváriumokban kell megnézni, hogy mit lehet a régebbi anyagból használni, akkor bizonyos szakokon nem lehet