Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. február 10. - 2. Áz 1955/56. oktatási év I. félévéről szóló rektori jelentés megvitatása
r 22 /Patyi/ Nádasdi József a hallgatók szociális helyzetével és menza ellátásával foglalkozik. N jelentés igen erélyesen irányítja a közfigyelem fényszóróját ezekre a problémákra. Véleménye szerint a 24. oldalon talán elirás, hogy hallgatóink jelentős része éjszakai munkát vállal, ügygondolja, hogy az állami támogatás a szülői támogatással együtt megfelelő feltételeket biztosit a hallgatók egyetemi munkájának jó elvégzésére. Javasolja, hogy a vizsgák sok számát körültekintő előkészitő munkával oldják meg, mert eddig formális intézkedések történtek úgy, hogy több vizsgát egy vizsgává vontak össze. A hallgatók egészségi állapotának romlása szoros összefüggésben van a túlterheléssel, különösen a TT karokon. Lényeges javitás ezen a területen nem történt. Kulturmunka : Egyetért azzal, hogy nagy figyelmet kell fordítani a diákotthonokra. Példamutató a Nyelv- és Irodalomtudományi Kar kezdeményezése abban a vonatkozásban, hogy a tanszékek klubestjét kultúrműsorral egászitik ki. Ugyanakkor ezek a kezdeményezések nincsenek ellentétben azzal, hogy a költségvetés nagy részét központi kulturegyütteseink munkájának fenntartására fordítsuk. Javasolja, hogy a hagyományokat ápoló bizottság alakuljon át az egyetemi napot előkészitő bizottsággá. Megemlíti a ** nyitott kapu napja M előkészítését. I. Tóth Zoltán a káderfejlesztés problématikájához tartozik a múlt év szeptembereben megjelent szakosítási rendelet. Á budapesti történettudományi Kar hallgatóinak 10 >-a szakosodhat, s ehhez járul még, hogy ebből a 10 %-ből részesedik a két vidéki egyetem is. Katii, hogy öt-vag 6 uj utánpótlásra lenne szükség. Rövid időn belül bek övétkezhetik a nagyobbarányu káderszükséglet. Pélő, hogy ellentétes irány, fog kialakulni a rendelet végrehajtása nyomán. Hogy tudjuk az ókori történész káderutánpótlást biztosítani, amikor már II. éves korukban a hallgatók elszakadnak az ókori történelemtől. Világos, hogy szakdolgozatukat is a magyar történelem témájából válasszák. A középkori egyetemes történeti és magyar történeti hiány rövidesen mutatkozni fog. Az aspirantura bevezetése óta egyetlen középkori aspiráns van. Kapcsolódik Bóka elvtárs hozzászólásához, ami a felsőoktatás pedagógiáját és didaktikáját illeti. Kiegészíti azzal, hogy vannak speciális feladatok, mint pl. a szakérettségisek fezihológiája, a velük való foglalkozás hatása / kisebbrendü érzés stb. /. A szakérettségisek sokszor kinai fallal választják el magukat, néha még hallgató társaiktól is, nem alakul ki a bizalom oktató és hallgató, hallgató és hallgató közt. Sokan nincsenek tisztában az egyetemi hallgatói kor ozh-i^K) pszichológiai alapelemeivel. Érdemes lenne ezzel a kérdéssel foglalkozni. Megnőne munkánk eredménye a bizalom megteremtésével. Nádasdi elvtárs felszólalásához kapcsolódik, aki egy fokkal kedvezőbb szinben^tüntette fel a hallgatók szociális helyzetét, mint ami a tula jdonképpeni helyzet. Erőfeszítéseket kell tenni a menzaellátás megjavítása érdekében. Nincs értelme , hogy ezeket a kérdéseket ne vessük fel a legőszintébb módon. Helyteleníti, hogy adminisztrative csökkentjük a vizsgákat, s ugyanakkor a vizsgaanyagot többszörösére növeljük, különböző rendelkezések következményedképpen. Ez ellentétben áll a szakbizottsági tagok többségének állásfoglalásával.
