Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1955. december 2. - 2. A Központi Vezetőség határozatát megvitató oktatói és tanszéki értekezletek tapasztalatai
s tartalmának higulásáról beszélt, s mindkét Jaiba elleni fellépés szükségességét hangoztatta* A tanszéki értekezletek általában a jobb oktatási feltételek megteremtésére /tansegédletek elkészítése, irodalom megadása/, a gyakorlati foglalkozások célszerűbb kihasználására, a nevelesi alkalmak szaporítására hoztak határodat okát. Kevesebb szó esett az ideológiai és katonai tanszékekkel való együttműködésről ezen a karon,mint egyebütt. A gyakorlat és elmélet összekapcsolódásának kitűnő lehetőségéit hozták fel egyes tanszéki értekezletek, s határozták el megvalósításukat. Pl. az Államjogi és Államigazgatási Jogi tanszékek a hallgatóknak a társadalmi, politikai feladatok végzésébe való bekapcsolódását tűzték ki. Serkentik a hallgatókat arra, hogy vegyenek részt lakóbizottsági gyűléseken, tanácstagok pótválasztásának előkészítésében. A Büntetőjogi Tanszék a joggyakorlat felvetette kérdések elvi és gyakorlati megoldását tárgyaló cikkek rendszeres közzétételét tervezi. Határozatba ment, hogy a tanszék két fiatal oktatója a nyár folyamán gyakorlati munkán» vesz részt bíróságon, vagy ügyészségen, A Munkajogi Tanszék értekezlete /amelyet a Nemzetközi Jogi, Szovjet Jogi és Mezőgazdasági Jogi tanszékekkel közösen tartottak / több szakmai tanulmányi kirándulás /kiszállás/ tartását határozta el, s azt, hogy hetenként egy gyakorlatot maga a tanszékvezető vezete Az oktatói értekezlethez képest a kritika, önkritika, az egyes,oktatókra vonatkozóan kevéssé kapott hangod a tanszéki értekezleteken. Csupán a Polgári Jogi és Római Jogi Tanszék értekezlete 5,tervezte megu minden oktató tudományos munkásságát. Minthogy - kislétszámu tanszékekről lévén szó - két- három- négy tanszék közösen tartotta az értekezletet /összesen 5 csoportban/, igy is legfeljebb 12 Raggal - bizonyos mértékig a személyi kérdések tárgyalásának a részletezése elmaradt. Egészében az értekezletek értékeseknek, s a tanszékek további munkája j szempontjából hasznosnak minősithetők. A Marxizmus-leninizmus Alapjai Tanszék értekezletét az önkritikus szellem jellemezte. Az oktatók munkájának jobb szervezése, a szeminá—riumvezetés helyes módszere, az osztályozás alapelvei / csak az anyagtudás, vagy a politikai állásijglalás is mérlegelendő—e / körül alakult
