Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1955. december 2. - 2. A Központi Vezetőség határozatát megvitató oktatói és tanszéki értekezletek tapasztalatai
í &Ä;i“;Ä1\SSiHÄSraä" A Jobboldali hangulat, antimarxista nézetek , ®“e*|^éseé?^|£ m^is" ken kifelezetten ellenséges megnyilvánulásokkal 3art ” ®s m5 ,s együtt Pl. Szabó Tibor és Suvada Árpád volt jogász hallgatók pártég szovjet ellenes uszitást folytattak. Hasonló esetek most is tapasztalhatók. Jobboldali, sokszor kimondottan ellenséges megnyílva- . nulásokat tapasztalhattunk a kötött tanrend, a honvédelmi es porosz oktatás elleni támadásban csak úgy, mint a Marxizmus-leninizmus oktatásának lejáratására irányuló kísérletekben. Ezek a támadások általában a " birálat ", " szabad vélemény-nyilvánítás urugyen történtek. A Jobboldali elhajlás következtében elméletben és gyakorlatban egyaránt elsikkadt az ifjúsági egység eszmei—politikai tartalma. Az, hogy ebben az egységben a munkás-fiataloké a vezető szerep^ hogy ezen egységen belül a munkás-paraszt fiataloknak sajátos helyük, szerepük és jelentőségük van. Az, hogy az eszmei politikai és szervezeti^egység alapja a szocialista ideológiai és az egyetemi ifjúság egysége a forradalmi ifjúsági szövetség, a DISZ keretei között valósul meg. Az ifjúsági egység eszmei, politikai tartalmának elsikkadása súlyos következményekkel járt a munkás-paraszt hallgatókra nézve, de ezen túl az értelmiségi és más dolgozó rétegekből származó fiatalokra nézve is: megnehezítette politikai fejlődésüket és egyrészük ellenséges nézetek, hangulatok uszályába került - gyakran igen súlyos mértékig. A jobboldali, ellenséges megnyilvánulásokkal szemben - különösen a márciusi határozatok után - a DISZ többször fellépett. Ez azonban nem minden esetben hozta meg a várt eredményt. Ennek többek között az az oka, hogy — bár egyetemi oktatóink jó része rendszeresen segi— ti és támogatja a DISZ-t, mint pl. a marxizmus-leninizmus tanszékek munkatársai / ahol kidolgozták a hallgatókkal való egyéni foglalkozás tervét /, a katonai tanszék munkatársai, Beér János, Világhy Miklós dékán, Prondler Árpád elvtáts és más elvtársak — mégis egyetemi oktatóink nagy része sajnos nem nyújt megfelelő segítséget a DISZ-nek ahhoz, hogy saját soraiban végérvényesen le tudjon számolni a jobboldali elhajlások következményeivel, és megfelelően tudja a tivizálni a munkás-paraszt hallgatók nagy tömegét. Különösen nagy Y^rnank abban, hogy az egyes ellenséges elemek leleple- P°híi*au tcf}yú-ságokat megfelelő, helyes módon hall-??,í° £üíiko+^nSaévf es ®syes konkré't esetek kapósán növeljük hallgatóink politikai éberségét és felkészültségét. ^•us^- áat áro zat meg jelenése után kétségkívül javult a helyzet. HaíLotóiSkárrnq7S?t1^á5mrásU 1}ollg£t<5ink aktivitása, önbizalma, éoitfe^^wő DISZ felhívására szép számban jelentkeztek a berentei épitkezesekre a nyár folyamán / több mint 100 jelentkező volt /. az icno kuk°rle° i°*ési rohammunkában közel 400 hallgató vett részt .59® keügeiónk összesen 97.750 Ft. békekölcsönt jegyzett Az elmúlt - a“«1y igen gyakran tette próbára a hallgftó politikai omelv^WT^h f+llc\rdfágáí' ~ egyben olyan kohónak is bizonyult, tte fifeserkan munkás-paraszt hallgatóink nogjrréázé-S2SÄS2 ^??SÜ1í?h f ««ghsztuai, egyetf^i munklról lzóíó hs ározata megállapítja, hogy az egyetemi munka leggyöngébb pont .ja
