Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)

1953. október 30. II. rendes - 3. Leckekönyvbe való bejegyzés szabályai

A Matematika-Fizika-Kémia Kar észrevételei a vizsgaszabályzat tervezetéhez.

id

:e

a tervezet az eddigiekkel szemben fejlődést mutat. Kifejeződik ez abban is, hogy nem zárkózik el a megindokolt mődosité javaslatok elfogadása elől, s igyekszik az uj, vagy mődositott részek helyességéről meggyőzni a vizsgáztatókat, továbbá bizonyos nyitott kérdésekben javaslatokat vár. ä tervezet fogalmazása azonban nem eléggé gondos munka. /: iíéhol nem eléggé világos, magyartalan, félreérthető, határozatlan és szétfolyó./

■i\

ia

k

a vizsgaszabályzat nagy körültekintést, aprólékosságig menő meggondolást érdemel. Csak szilárd pedagógiai elvekre épülhet, s a-legszélesebb körű tapasztalatokat kell figyelembe vennie. Egységességre törekedvén nem szabad olyan merev szabályokat alkotni, amelyek egy vizsgatárgy természetéhez, avagy különös vizsgaesetekhez nem igazithatók. a vizsgaszabályzat tükrözheti a vizsgával szemben támasztott igényeket, azonban a vizsgák minősége az oktatástól, a vizsgáztató és a vizsgázó munkájától függ.

Lássuk csak, hogy mit akarunk elérni az uj vizsgaszabályzattal?

• 1„ íl tanulmányi színvonal és tanulmányi fegyelem emelkedését; különö

sen a tanulmányi munkában való nagyobb Önállóságot és fokozottabb elmélyedést.

2. az egyetemi vizsgáztatásnak ráerőszakolás nélkül lehetséges, egyöntetű formáit biztositani. Nyilvánvaló, hogy e formákat csak az általánosan helyesnek bizonyult módszertani elvek szabhatják meg.

E szerint,.a szabályzat mind a vizsgázó, mind a vizsgáztató munkájára vonatkozik.

Mi az, amit a vizsgaszabályzatnak meg kell szabnia?

a vizsgák tárgyait és a tárgyakon belüli vizsgaanyagot nem, mert az a tantervbe való. Vitás értékű módszertani fogásokat nem tehet kötelezőve, azok még tisztázásra ás igazolásra szorulnak, /i 5gy-egy tárgyban bevált, sajátos elvek, vagy-fogások sem általánosithatók :/. A vizsgaszabályzat szabja meg a szükséges szervezési és adminisztrációs teendőket mind a hallgató, mind a hivatali szervek, mind a vizsgáztató számára. Továbbá megszabja azokat az általában helyes módszertani elveket és fogásokat, amelyeket minden vizsgára és minden vizsgáztatóra nézve kötelezővé tehetünk. Ne azokat a formákat emelje ki a szabályzat, amelyek a helyes elveket megvalósítani segitik, / mert ez a dogmatizmus forrása /.

Látható, hogy a vizsgaszabályzat tervezete országos tapasztalatokra támaszkodva készült, azonban nem módszertani kérdéseket megnyugtatóan