Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)
1954. július 9. rendes - 2. Beszámoló az 1953/54. tanév munkájáról - 3. Pályázatok megvitatása
21 belül éreztetni fogják hatásukat. A mostani nagyon nehéz év után még egy nehéz év áll előttünk es kb. két ev múlva elérhetjük, hogy annyira fel tudjuk fejleszteni a tanszékek munkáját, hogy az leg^-ább is megközelítse a velük szemben támasztott igényeket. A most előttünk álló egy-két évet akkor fogjuk tudni viszonylag jól átvészelni, ha a társtanszékek támogatást adnak a marxizmus tanszéknek* Ebben a támogatásban nagyon jelentős láncszem ez a vizsgálat, amelyet kivülről nem lehetett volna elvégezni. Ezen túlmenő támogatásra is van és lesz szükség: egyes kari tanszékeknek kell ezt nyujtaniok. Mi megteremthetjük a feltételeit a tanszékek részéről , hogy ők a társatanszékekhez forduljanak segítségért. Az elvtársakon múlik, hogy ezt a támogatást meg is kaphassák, E vizsgálat előtt is kapott ilyen támogatást a marxista tanszék, de a hozzánk beérkezett irásosxx feljegyzések alapján mondotta farkas Sándor elvtárs - nem egyszer éreztem, hlyan hangot kicsendülni,, amelyről az volt a benyomásom, hogy nem alkalmas arra, hogy a megfelelő segítséget ezen keresztül megkapja a marxista tanszék* Olyan jellegű lebecsülés csendült ki ezekből,amelyről az volt az érzésem, hogy egy kicsit túlmegy a kollegiális vonalon. Egy-két ilyen feljegyzést kaptam a Tudományegyetemi Főosztályon keresztül. Valami volt ezek hangnemében,ami túlzott érzékenység nélkül is arra engedett követ keztetni, hogy nem nagyon alkalmas a segítségnyújtás a kölcsönös segítség megteremtésére. Ifaldapfel József Kij elenti, hogy amit Farkas elvtárs elmondott abban a bizottság kapott egy-két nagyon fontos szempontot* Ilyennek főleg azt látia, ami a káderkérdésselk# kapcsolatos ,hogyat a már kiszemelt vezető egyrészt, úgy látszik, a progaganda területéről jön, másrészt az önálló tudományos munka iránti érzéke is megvan. Másik kérdés, hogy az esedékes cserék megfelelő előkészítés után történnek-e és nem kell-e attól félni, hogy olyan féle meglehetősén tervszerűtlen káderdobálás történik, ami az utóbbi időben megvolt* Felszólaló nem ismeri Molnár elvtárs a vezetésből való eltávolításának történetét, amely eltávolítás nyilván szükséges volt, de a tanszék munkatársai között elég általános az a vélemény, hogy helytelen volt az a mód, ahogyan ez történt. A módszerek ebben a tekintetben nem mindig kielégitőek. Felveti »hogjr gyrészt kellően kénben tudja-e tartani ezt a kérdést a marxizmus-leninizmus főosztály, vagy nagyon erősen más minisztériumi részlegek is beleszólnak-e ebbe, másrészt pedig a tanszéki munkában szerzett tapasztalatok minden vonatkozásban kellő feldolgozásra kerülnek-e? Tapasztalataink szerint - állapítja meg Waldapfel elvtárs - nem egyszerűen csak (Z S’8 )
