Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)
1954. július 9. rendes - 2. Beszámoló az 1953/54. tanév munkájáról - 3. Pályázatok megvitatása
14*/ A karok vezesse, a Párt es sza1'3zérvezet rendszeresen foglalkozott egyetemünk a>tetőinek mindennemű- problémájával* A központi • ^QJQply.zeti osztály az 1950/54 ^ tanévben igen s.ok oktató és ügyintéző munkatárs -káderkérdésével foglalkozott. Idejében készítettük el az 195a/ 55.% osnevre von?.akozó kauerte jiesztési tervet , ebben az egyetem, párt, szakszervezet? tanszékvezetők és a karok dékánjainak állásioglalása alapján igyekeztünk az előttünk álló feladatok figyelembevété/evei körültekintő módon 'egyetemünk reális igényeit Összeá-lliJ'anac Az oktatók és dolgozók szociális problémái is foglalkoztatták az egyetem és a kara/vezetéset, minthogy a tudományos es oktató munka alapf e.ltoiale az. Hogy az oktatók és más dolgozók zavartalan lakáskörülmények és megfelelő anyagi ellátottság mellett végezzék .munkájukar; A lakáskérdés az egyetemen még mindig megoldatlan, Igen sokan vannak rossz lakásv.i szonyok között f s az egyetem részére erre az évre kiutalt lakások száma mindössze kilenc. Az üdültetés kérdésében neheze .g, hogy nincs az egyetemnek saját üdülőjes A nolcsódé es napközi otthon átlagos évi ellátottsága 75 %-os volt# A csökkenés főleg 3 nyári hónapokban nagyobb, A budapesti Városi ía-r nács szerint napközi otthonért: :gyika a kerület legszebb napközi jégnek* Az év folyamán .a avineszámon belüli előresorolásokra is mód nyílik) tt0 Az uj besorolások alkalma /a 1 217 oktatónak és egyéb dn."1. go sónak emelték fel munkabéré c . Továbbra is megoldatlan azonban a legalacsonyabb fív-ei—zi kategóriában dolgozók anyagi helyzete, mivel ezeknek a munl ^.béreknek f el emu-..- lé sé w ált aíáno s érvényű felsőbb rendelkezés még nem intézkedett» 15./ Az oktatók és a dolgozók ideológiai továbbképzése a káderekkel való foglalkozásnak továbbra is egyik legfontosabb tényezője volt. Az oktatás/>rely set mintegy 95 jelentkezett ideológiai továbbképzásrS sőt, egyes karokon /pl, az Állam- ás éh gtjxdo. mányi Koron/ a jelentkezés lc-o 7—0 s volt A, je lont kézé selmáéi elmulasztottuk azonben az ideológiai,■továbbképzés ügyet minden egyes oktatóval személyesen megbeszélni,' s ezt a munkát csak a professzorokkal és a docensekkel kapcsolatban vége—tűk el, A továbbképzésre, jelentkezők szakosodása /párttörtéret, politikai gazdaságtan, filozófia/ sem teljesen az önkéntesség alapján történt, mert pl, a filozófia szakra jelentkezők, egy részét a másik két szak valamelyikére irányították át. Az akadó miké. 3 sí. külörr í:o n:> v* n dákba történt kiemelése nem bizonyult meglel elő iiytézkedpsnek és a többi konferenciák rnégszórsz orvé zésénél nehézségeke 0 okozott. A konferenciákra való felké• szülésről azt mondhatjuk, hogy bár az általános felkészülés, kielégítő' volt, mégis az anyag-1rnnimányozásónak a konferencia előtti utolsó hétre hagyása ;t:m vezethetett minden esetben az .elmélyült tanulmányozásból eredő igazán színvonalas és elvi vitákra. Mégis, a c&hbad viták légköre egyre inkább kialakulóban van, s a konferenciák tartalmas beszámolókkal, korreferátumokkal váltak színesekké,. ^ , Az oktatók szakmai továbbképzése is rendszeresen tovább folyik. Ebben a munkában nagy ságit.gégét jelentett a károk v ezetése' 'számára a tanszékvezetők 1 eliiisn:.oretess0ge, akik a hozzájuk beosztott fiatal oktatókkal, árok -zakóiul X' V szülésének figyelemmel kisérésével az elvtársi segítség számtól,<u példáját adták. / Az oktatok és dolgozók szabadidejének biztosítására kiadott minisztórlumi rendelkezéseket igyekeztünk végrehajtani, meg kell állapi tan un i azonban, hogy bizonyos fokig •- és ez elsősorban ok-______ Kádermunka: '
