Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)
1954. január 29. IV. rendes - 4. Az Oktatási Osztály működése
\ (4M megoldania, többük között r.z eddiginél nőlyrehatöbben kell tanuím&nyoznia p magyar iskolák gyakorlati tapasztalatait, p.z oktstó-nevelőnunka kérdéseit nélyebben kell megalapoznia r pavlovi fiziológia tanításaival, tüzetesebben kell tanulmányoznia azokat a konkrét feladatokat, amelyeket népi de..okrá- '.ánk jelenlegi fejlődési szakasza a nevelés elé kitűz, egész pedagógiánknak népibb, nemzetibb jelleget kell adnunk azzal, hogy feltárjuk haladó pedagógiai nemzeti hagyományainkat, Ebben a kutatómunkában tanszékünknek jelentékeny részt kell vállalnia annál is inkább, mert pedagógiai kutatóintézet hiányában tanszékünk vezető kútatóintézménynek is számit, A pedagógia szakos hallgatók tanulmányi eredményei általában megfelelők, Különösen elégedettek vagyunk ^.z I, és II, évfolyammal,. A legtöbb problémát a III,, évfolyam jelenti szánunkra, ezeknek a hallgatóknak legnagyobb része eredetileg nem a pedagógia szakot választották és ez még na is meglátszik fegyelmezettségük, lelkesedésük hiányaiban. Itt ugyanakkor mutatkoznak ne ve bérmunkánk hiányosságai is, többet kellett volna velük egyénileg foglalkoznunk, több segítséget kellett volna nyújtanunk a DISz nevelőnunkájához„ A DISz nevelőnunkája szakunkon nem megfelelő, pedig a pedagógia szakos alapszervezetnek példát kellene mutatn'•. a DISz-élet tartalmas megszervezésében. A hiányokért magunk is érezzük a felelősséget, éppen ezért pártszervezetünk segítségével a következő félévre tervet dolgoztunk ki* a. DISz fokozottabb segítésére. Igyekszünk a pedagógia szakosok képzésében fokozottabban megvalósítani az önállóságra nevelést. Már a tavalyi évben bevezettük az-I. évfolyamon az évfolyamdolgozat-rendszert. Az idén az I-II- és III. évesek Írnak évfolyamdolgozatot,, Anyagkövető szemináriumot csak logikából tartottunk. A tavalyi tanévben 9 szakdolgozat közül 3 volt tudományos értékű. Közülük egy akadémiai jutalomban részesült, egy most jelenik meg a Pedagógiai Szemlében. tanszék tudómányos nunkája» A tanszék tagjai r'■isztvesznek a magyar tudományos pedagógiai eTetszervezésében, irányitásában. A tanszék 3 munkatársa tagja az Akadémia pedagógiai főbizottságának, ketten pedig a Pedagógiai Szemle szerke; ztőbizottságának. A tanszék tagjainak tudományos publikációi a jelenlegi magyar pedagógiai irodalomban számottevőek. Ugyanakkor persze meg kell jegyezni, hogy a pedagógia tudománya hazánkban meglehetősen elmaradt állapotban van, ós ez a tanszék tudományos munkájában is tükröződik. A pedagógiai sajtó ós a pedagógus közvélemény a következő publikációinkat értékelte: "A közösségi nevelés és az úttörőmozgalom", 11 ives könyv /Ágoston György/; "Az ifjúsági szervezetek munkája az iskolában", 4 ives brossura a pedagógus továbbképzés számára /Ágostom György/; "A kommunista nevelés fogalma és szerepe a szocializmus építésében", tanulmány a Pedagógiai Szemlében /Ágoston György/; A tanítási éra felépítése és elemzése, kb. 7^ives könyv /Nagy Sándor/; "A tanítási érák rendszere, típusa ős felépítése'’, tanulmány a Pedagógiai Szemlében /Nngy Sándor/; "Képzőművészeti nevelés az óvodában", borssura a pedagógus továbbképzés számára /Székacsné Vida Mária/; "Az esztétiaki nevelés kérdéseiről", tanulmány a Pedagógiai Szemlóban /Székácsné Vida Máris/,. A még nem publikált anyagok között a következők jelentősebbek: az oktatási folyamat vizsgálata és törvényszerűségeinek feltárása /ebben tüzetesebb kritika tárgyává tesszük a Horthy-rendszer teoretikusainak az oktatási folyr ^tra vonatkozó nézeteit/; 1848 pedagógiai mozgelnai/korabeli források feltó.ró.se megtörtént, az anyag feldolgozass folyamatban van/; Helvetius müveinek feldolgozásra pedagógiai szempontból. Aspiránsaink a következő ténákknl kivannak foglalkozni: a politechnikai képzős, a pedagógiai fogalmak es készségek kialakítása a tan^t^— képzőben, a burzsoa óvodai nevelés kritikája, a Horthy-rendszer egyik nevelési irányzatának kritikája /még nem dőlt el, melyiké/,
