Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 1.a.8.)
1952. október 31. - 1. Beszámoló a rektori-dékáni értekezletről
-10-> ad szilárd alapot káderfejlesztási tervünV;Iz, enne1- alapján leszne1- számíthat óv a vadban jogos státuszigénylések a jövőben. Feladtunk már a rendelet megjelenése előjtt is eze&t a szempontovat ismertetni annál is inkább, ért a tájévozatlanság alkalmat adhat, mint a evtorhelyettes Beér és Pais elvtársak utalásáétól is látszik, ellenséges interpretációra. Ez lberségre is vételez. Bprogramm- készités egyik nagy jelentőségére ijigyelmeztet éppen az a körülmény, melyre Pais TOfesszor, mint nehézségre utalt: ha ellentéev vannak, a’-^or a programm megvitatása a tuomány alapvető elvi kérdésének tisztázását is íjlősegiti. Itt sem történik nélkülünk döntés és ajsa1- meg nem értés és rosszamarat beszélhet rontális támadásról a tanszabadság ellen. Egyetrte1- Bóva elvtárssal hogy talán jobb lett vol£, ha nem egyénileg kapják a megbizást, hanem £ Egyetem, de hiba ebből még nem származott, cliszen tudtommal még egyetlen programm sincs jóváhagyva; a jóváhagyást olyan vitá1- előzi1- meg, elye^ben mindazo1- résztvesznev, avivnev a prog■enmot majd végre vell hajtaniok, Bizonyos, hogy (: viták a rég óhajtott tudományos vitákat is felenditi1-; természetesen egyben nem engedhetünk; :dnden programm az egyedül tudományos módszer á dialektikus materializmus alapján, s a tudony korszerű színvonalán kell hogy álljon, tet az élenjáró szovjet tudományt fel kell dolgoznia. i; fegyelem kérdésében egyetért Botapov professzorral, Nizsalovszky professzorral is annyién, hogy a társadalmi biróság csak egyik eszköze a fegyelem megszilárditásána1-, de ha jól .zervezziik, jó eszköze. F?1 kell hivni a fiyelmet mint jelenleg egyi1- fő veszélyre: a zórványos 1-2 órás igazolatlan mulasztásokra; lyen esete'-ben is egy-egy jól kiválasztott példán a társadalmi biróság tudatosíthat ja, hogy •£ ilyen felelőtlenséggel szemben is határoíqiottan ken fellépni. £i monovits Istvánná: A programm e feszitessel kapcsolatban a K.M. követett el hiá’-at, melyeket igyekeznek kijavítani. A karok ülönbözően dolgoztak. Vadász ás Lengyel profesz:-2orok jó munkája kiemelkedő volt. Komoly elvi • üták előbbre vitték az oktatást. Mód nyilott I programmokon keresztül betekintést nyerni az --ßösz oktatásra. Sehol nem került megvitatás nél: ‘ül, vagy más kar részvétele nélkül jóváhagyásra 0programmterv.^a K.M. kéri, hogy egy—egy prog— .amm elkészítésében az egész tanszék vegyen részt, íjj professzorok nevelő-alkalmat hagynak kj, ha <unvatársaikat nem vonják be ebbe a munkába. A .i.- an ács segítségét kéri a problémák megoldásához, £ szükség van rá, úgy az Akadémia és a Párt is yujt segítséget, a Középiskola1- kérdése nem sfert megoldást a programm vitákban.