Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1950-1952 (HU ELTEL 1.a.7.)

1951. szeptember 28. I. rendes - 2. Kari munkatervek bírálata

tudományi Kar statisztikájából kitűnik pl., hogy a történelem és a magyar nyelvészet tanulmányi eredménye messze elmarad a kari átlag mögött. Ez a terv szempontjából nézve e két szakkal szemben . különleges feladatokat ir elő, amiket a tervnek kellene meghatározni.

Nándori Pál: Megdöbbenti, hogy a Minisztérium nem tud 450 szakérettségis hollétéről. A lemorzsolódás okait egyfelől abban látja, hogy a hallgatók egy része a legsötétebb elnyomásból, nyomorból jött, ahol a régi szociális körülményeknél fogva némelyikük lumpenproletárrá vált. Másfelől a Minisztériumnak az üzemekben végzett munkáját nem tartja jóhak. Néha olyan szakra kényszeritik őket, amihez nem érez kedvet. Persze ezt egy idő után ott is hagyja. Megmutatkozott ez a katonasághoz való átlépésnél is. Ezeknek nagy százaléka szakérettségis. Helyesnek tartaná, ha a rektor ez ügyben beszélne a tanulmányi osztályokkal és a Minisztériummal. Elismeri, hogy vannak olyan súlyponti kérdések, melyek megkívánják a hallgatók hovairányitását, de ez ne történjék erőszakkal.

Rektor: Megállapítja, hogy kevés kritika érte a terveket, több a Minisztériumot annak előkészítése miatt, s ez az egész vitának súlyos hiányossága, bár a szempontok általában helyesek voltak, mint Kovács elvtárs is kiemelte, örül, hogy Kovács elvtárs magáévá tette azokat a problémákat, melyek egyfelől a terv időbeni készítésére vonatkoznak, másfelől azoknak az adatoknak szolgáltatását cé-r lozzák, melyek szükségesek ahhoz, hogy Egyetemünk tervei népgazdaságunk kereteibe illeszkedhessen.

A Természettudományi Kar újabban beadott terve haladást mutatott a régivel szemben, de tervében elvileg helytelen a vizsga eredmények kari átlagának tervezése: ez már eleve a liberalizmus veszélyét rejti magában. Az okát a módszereket kell megtartani, amelyek a tanulmányi színvonal emelésére vezetnek. Az "anyagtakarékosság csak akkor volna tervpont, ha itt is konkrét feladatokat állapitana meg. Egyetért azzal a véleménynyel, hogy határozott hajlam és tehétség ellenére nem szabad a szakirányításnak történnie, viszont ezt az elvet nem szabad olyan mértékig alkalmazni, hegy népgazdaságunk káderfejlesztési tervét megzavaró gátszakadásra vezessen. Kevés számú, egyenként mérlegelendő kivétel az, ahol H#en "átirányítás” kivizsgáló "visszairányitáS" helyeselhető. A szakérettségiseket engedély nélkül alkalmazó vállalatok és hivatalok vezetőivel szemben élni kell a törvénybiztositotta feljelentés joggal; azoknak az eseteknek felderítése egyenesen kötelessége a dékánoknak, de természetesen nem elégedhetünk meg adminisztrat tiv lépésekkel, minden egyes esetben személyes felvilágositó munka szükséges.

Mártonffy Károly: Nagy nehézséget okoz a személyzet és helységkérdés. Messzemenő segítséget vár ezen a vonalon a Miniiztériumtól. А jegyzetkiadási kötelezettségnek sem tudnak határidőre eleget tenni séüiró 11ánváhan