Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1950-1952 (HU ELTEL 1.a.7.)
1951. július 3. V. rendes - 4. Egyetemi könyvtár ügye
összes kutatói szájára.Az intézetek sok eset ben ritka,másutt hozz óf érhet eilen forrásmun- K 1 a 1614^ Példaképen felhozza Alföldi András intézeté nek esetét. Рекtor; Egyetért Mátrai kiegészítésének első rész ével.Valóban а кодуvtárosok egyik fófel-. adata a könyvek к ] • у vt árosok szak* mai irányítása az egyetemi künyvtár feladata lesz, a könyvtár dóig о za ki esek a zári ára a könyvtárosi normát.Ezek a könyvtárosok elsősorban ellenőrző könyvtárosok lesznek•A kö tár fejlesztés elvi kérdéséhez megjegyzi, hogy Alföldi Andrásra való hivatkozás: érvcsusstatás.Alföldi kártevő volt,aki azért gyűjtötte össze a könyvtárába a pótolhatatlein egy példánybarjmeglévő müveket, hogy megaka dály ózza a z udományоst kútaz ást.Úgy véli, hogy a központi katalógus lehetővé teszi az összes tudományágak kutatói szálára az egyes intézeti könyvtárak könyvahyagának a feIhásználás át a t udományos kutatásban.Mátrai arra az érvére,hogy a társadalmi tudományok szoros összefüggése lehetetlenné teszi az egyes szakterületeken a teljességre törekvő gyűjtést ,mew állap it ja, hegy ez sem helytálló.A speciális gyűjtés az egyes tudomány ágakon belül megvalósi.ha.ó annak Mte éré,hogy a társadalomtudományok valóban összefüggő egészet alkotnak.A speciális szaktudomány о к t e rV létén a z i. it é z e t' к ut a t ás i iránya is rányomja a bélyegét az intézet könyvtárára c ez egyáltalában nem hiba. Vadász Elemér:véleménye szerint a vita ab- Ъ ól származik, hogy :z -egyetemi könyvi ár a felszabadulás előtt sohasem gyűjtötte komolyan a természet tudományi könyveket.E- zért kénytelen elismerni a természettudományi kari intézetek könyvi árának tudományos jellegét. Mátrai :Álláspo;r: jónak indokolásául meg*jegy zI, hogy c s ■- ’ t n .ак a köny vary a^nsk az elvitelére goimzlt ,a . •• iy oktatási ^s-s tudományos szempontból ■" lavult. jZ a .társadalom— tudományok területén lég gyakori jelenség. A könyvtárfejlesztés lví kérdésé szempontjából elsősorban és főleg a történettudomány