Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1950-1952 (HU ELTEL 1.a.7.)
1952. március 31. V. rendes - 2. Az egyetemünkön folyó aspiránsképzés helyzete
á r t e з z i Fe re ne: Helyesebbnek tartja fokozatos specializálást. Mindenkire ráfér az első fben a széles alapokra helyezett képzés. ó sincs llette a három nyelv tanulásának egyszerre. A nyelvűség kevés hallgatóban olyan nagy, hogy ezt bírná, spirálni kell erre, de nem szabad kötelezővé tenni, rdezi, hogy van-e olyqn aspiráns, akit 3 évnél előbb hetne vizsgáztatni? árt о n ff у К ár о 1 у : Helyes volna, ha az píránsvezető direktívákat kapna. ész áros Lajos: Nincs eléggé kiemelve aspiráns-nevelés fontossága. A T.M.B. nem tudott g konkrét szempontot adni az ellenőrzés számáj. Tud olyan aspiránsokról, akiktől a ptf ofesszor elmúlt félév alatt sem kérdezte meg, hogy mit inál, sőt be sem jutott hozzá az aspiráns. - Meg llene találni a módját az egészséges bírálatnak, iái is inkább, mert ezen a területen a professzois szívesebben veszik az építő kritikát. Nem tudhogy Hajós professzor milyen körülmények között ta megvizsgálni a kérdést, de ilyen hibák kétségénül fennállnak. pinái Gábor: Ők is komoly teendőket lát\£ az ellenőrzés terén. A jelenlegi rendszer nem meglelő. A tanácsülés napirendre tüzese mutatja, hogy Tanács is problámát lát. Lenleg 333 aspiráns képzése folyik. Ilyen létszám llett csak komoly elvi alapon folyhat a munka és ellenőrzés. jroblémák: A kandidátusi elővizsgák lezajlottak, ászból бО /о jeles,- bukás nem volt. Vannak olyan piránsok, akik az orosz mellett más nyelvet is заjátitottiak /főleg bölcsészek/. A szakmai vizs< jók, de ez nem indokolja, hogy nagyobb számban 3ztessük az aspiránsokat a 3 év előtti vizsgatelre. A képzés terén vannak bajok. Néhány aspiisvezető nem látja feladatait és ezért elsősorí nem a vezető felelős. Van, aki kérdezi és korrelál az aspiránssal; van, aki csak általánosságban szélget "biztatja" az aspiránst, de konkrét se[Cséget nem ad. szovjet tapasztalat szerint a professzornak világán látnia kell, hogy utódait neveli. Ezért nem sősorban anyagtudását, hanem tudományos módszerét ILI átadnia. A Felsőoktatási Szemle legközelebbi imában elvi cikket közölnek az aspiráns-képzésről, |iak módjáról, irányításáról. les tisztázva, hogy az aspiránsképzés végén milyen .nvonalu kádert akarunk kapni. Egyes professzorok 'an disszertáció témát adtak, mely biztos kidarc- I. fenyegeti az aspiránst /maximalizmus/. Nem ön)zőköri dolgozatot akarunk, hanem olyant, amely :onyos, akár kisebb eredmény elérése révén is, az >iráns készségét bebizonyítja önálló, tudományos lkára. - A T.M.B. képtelen egyedül gyakorolni az .enőrzést. Ellenőrzési hálózatot kell kiépíteni,