Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1947-1948 (HU ELTEL 1.a.4.)

1947. szeptember 13. - Napirend előtt: Dr. Horváth Sándor hittudománykari dékán beszéde

(q a következőképen válaszol a hit tu­domány kari dékán ur szives üdvöz­lő szavaira: Hogy egy Hector milyen reményekkel néz hivatali esztendeje elé, az lényegében attól függ, hogy milyen Tanáccsal dolgozik együtt. Kekem ebben a tekintetben rendkívü­li szerencsém volt. Nemcsak azt mondhatom el, hogy a magyar tudo­mány díszei ülnek mellettem a Ta­nácsban, hanerri azt is, hogy ,a Ta­nács tagjaihoz a legtöbb esetben régi szives barátság fűz. Nem szívesen haszná­lom a barátság szót és általában nem szívesen használjuk közéleti vo­natkozásban, mert sokszor olyan kap­csolatot jelent, amelynek a figyelem­­bevétele a közügyek rovására megy. A mi barátságunk azonban egészen más természetű. Mi bennünk a tudomány művelése és az Egyetem érdekeinek s­­polása fejlesztett ki közös lelkűién tét és ez az alapja a mi barátsá­gunknak és meg vagyok róla győződ­ve, hogy ez a baráti szellem az E- gyetemnek csak hasznára lesz. A mi Tanácsunk forra­dalmi időkben került az Egyetem é­­lére. Ezzel kapcsolatban két dolgot szeretnék hangsúlyozni. Az egyik az, hogy nekünk most kedvező alkalmunk nyílik olyan újításokra, amelyeket- 6

Next

/
Thumbnails
Contents