Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1946-1947 (HU ELTEL 1.a.3.)

1947. július 4. - Egyéb 1. 2.230/1946-47 Az egyetemi tanárok státusrendezésének ügye

si osztály között helyezkedett el, a legmagasabb pedig a IV*, sőt egy alka­lommal a III* fizetési osztályéval volt egyenlő. A valóságban azonban a helyzet más volt. A nyilvános rendes tanári szolgálat szempontjából ugyanis bár egyénenként való elbírálás alap­ján, de hosszú múltra támaszkodó gya­korlat szerint - beszámították a ko­rábban más élethivatásokban eltöltött időt is. A szerint, hogy ki milyen é­­letkorban került tanszékére: 3, 5, sőt 6 vagy 3 évi beszámítás is előfordul. Azaz a nyilvános rendes tanárok leg­­többnyire nem a legalacsonyabb, hanem azonnal a magasabb fizetési fokozatok­ban kezdték pályájukat, - például az V. fizetési osztálynak megfelelő il­letménnyel, melyet a “tudományos pót­lék“ és a “tandíjjutalék” még jóval feljebb emeltek. Mivel pedig ezekre a fizetési kiegészítésekre a nyilvá­nos rendkívüli tanároknak is igényük volt, nagyban és egészben, az egyete­mi tanárok illetményügye akkoriban nyugvópontra jutott. A tanári fő-és mellékjavadalmazások együttes össze­ge ugyan nem érte el az első világ­háború előtt való szintet, de azt le­vonásokkal lassanként megközelítet­te. Az 1932. körül jelentkezett visz­­szaesés is átmenetinek bizonyult. III. Nehezebbé váltak a viszo­nyok 1940. után. A pénz értéke érez-

Next

/
Thumbnails
Contents